Hágatás
általános értelemben az, midőn a nőnemü állatot közösülés
végett him alá, a kancát csődör, a tehenet bika, az anyajuhot a kos alá
eresztik, tüzetesebben azonban H.-on a lovak párzását értik. A H.-ra használt
himet hágónak, p. hágócsődör, hágóbika, hágókosnak nevezik. A H.-nak két nemét
különböztetik meg, u. m. a szabad és kézből való H.-t. Szabadnak akkor nevezik
a H.-t, midőn a him a hágatási idő alatt állandóan az anyák között van, s
tetszés szerint s annyiszor hág, ahányszor kedve tartja. Ezen eljárás főleg a
szilaj ménesek, gulyák, közönségesebb juhászatokban stb. szokás, s az a
hátránya, hogy a him hamar kimerül, mert ugyanazon nőállattal egymásután többször
közösül, azért ennél a H.-nál aránylag kevés nőnemü állat számítható egy himre.
Kézből való H. az, midőn az üzekedő nőnemü állatot a himmel összeresztik s vele
csak egyszer közösülhet, azután pedig elkülönítik tőle. Ezen eljárás van
elterjedve a jobb tenyészetekben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|