Hainburg

város Lajta-Bruck alsó-ausztria kerületi kapitányságában, 20 km.-nyire Brucktól, a Duna és vasut mellett, festői vidéken (1890) 5075 lak., nagy dohánygyárral (1800 munkás), tűgyárral, régi vár romjaival, melyről már a Nibelung-dalban van szó (V. ö. Laban, Die Hainburg-Epos); a városházban egy római oltár látható. A mai H. helyén az ókorban hatalmas erődítmények voltak, amelyek a régi kelta városhoz, Carnuntumhoz (l.o.) tartoztak és romjaik részben még maig is láthatók. A várromot a Nibelungenliedben említett Heimburc romjainak tartják. A honfoglalás után magyar kézen volt; III. Henrik császár 1042. AbaSámueltól elvette. 1482. Mátyás király ismét megszerezte a magyaroknak. 1683 jul. 7. a törökök egészen feldulták. H. fönállásának ezeréves ünnepét 1894 szept. 1-2. ülte meg. Közelében van Német-Óvár (l.o.) V. ö. Maurer, Gesch. der Stadt H. (1894). H. és Német-Óvár között emelkedik az a tumulus, melyet némelyek Attila, mások pedig (igy Lanfranconi Enea is) Árpád sirdombjának tartanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon