Hájk

v. Hájg, az örmények törzsatyja, Őrményország alapítója, kinek neve Kr. e. 2350. fordul elő. Az örmény monda szerint a babiloni torony építése idejében Babilonban Bel (Neproft) uralkodott, ki szomszédait mind iga alá hajtotta. Hájk háromszáz emberével (fiai-, unokái- és szolgáival) elment, hogy megnézze a csodálatos tornyot. Innen - mivel nem akart Belnek alattvalója lenni - visszatért hazájába, Dáronba; a tengerparton megállapodott s hadat izent Belnek, kit Ármenág és Gátinosz fiainak segítségével nyilával leterített. A csatatér Hájoc-cor (örmények völgye), az ország Hájászdáén és nemzete Háj (örmény) nevet nyert. H. Thorgomtól, a Jáfet fiától vette eredetét. H. sok várost alapított, melyeket Horckávár (Atyáink kerülete) névvel jelzett. Ezek ma is egy kerületet képeznek. Nyári lakóhelyét Hájgásen (Hájk épülete) nevezte el. Utódai alatt, kik Örményországban uralkodtak, a kormányforma 1050-ig patriárkális volt. H. utódai közül mindegyik Örményország emelésén fáradozott. Az örmények ma is tisztelik H.-nak, legendaszerü hősüknek, törzsatyjuknak emlékét.

Forrás: Pallas Nagylexikon