Hajnal

1. Ábel, reform lelkész és esperes, szül. Szentmárton-Kátán (Pest) 1802 árp. 6., megh. Békésen 1882 jun. 18. Iskoláit Debrecenben kezdte. 1831-1833. Békésen volt akadémikus rektor, ezután egy évet a berlini egyetemen töltött, 1834. őszén Makóra, 1839. Békésre választották meg tanárul. 1841 ápr. ez utóbbi helyre rendes lelkészül, s itt működött haláláig. a békés-bánáti egyházmegye 1858. megválasztotta aljegyzővé, 1862. esperessé, mely hivataláról agg koráravaló tekintetből 1876 lemondott. Önálló irodalmi művekkel tankönyvei kivételével - nem örökítette meg nevét, de a negyvenes években ismeretessé lett az egész hazai protestáns egyház előtt a Protestáns Egyházi s Iskolai Lap 1843. és 1844. évi folyamában megjelent érdekes reformátori cikkeiről, és mint ritka erélyes, szorgalmas és sikeres egyházkormányzó. Békésen hirdeti emlékét a virágzó gimnázium, az általa alapított ovoda és az 1842. évben már az ő buzdítására közgyülésileg életbeléptetett szabad iskoláztatás, vagyis mindenféle tandijnak eltöröltetése. Érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend keresztjével tüntették ki. V. ö. protestáns Egyházi Lap 1882. évi 26., 29., 30. szám; Csécsi Miklós, Emlékbeszéd 1893.

2. H. Antal, mérnök, az előbbinek fia, szül. Makón 1838 szept. 1. A gimn. osztályokat részint Békésen, részint a debreceni ref. főiskolában, a József-műegyetemet 1855-1860. Budapesten végezte, midőn Békésváros mérnökévé választatott, de ez állásáról lemondván, magánmérnöki működést folytatott, s részint tagosítással, részint vizszabályozási munkálatokkal foglalkozott Békés vármegyében, hol megyei tiszteletbeli mérnöki állást viselt. Az állam szolgálatába 1867. lépett be mint 3-ad oszt. min. segédmérnök; előbb a minisztérium utépítési osztályában, később az elnöki osztályban működött. Mint miniszteri főmérnök később a minisztérium vizépítési szakosztályában volt alkalmazva, hol a fiumei kikötőépítés előadója volt. 1877. a kikötőépítés közvetlen vezetésével bizták meg, s a fiumei kikötő m. kir. építészeti hivatal főnökévé nevezték ki. Azóta vezeti a kikötő építését. 1884. dolgozta ki a kikötő építése, illetve kiegészítésére vonatkozó ujabbi tervet, melyet a kivitel alapjául elfogadtak. 1882. kir. építészeti felügyelővé, 1887. műszaki tanácsossá nevezték ki, 1889. osztálytanácsosi cimet nyert és 1893. valóságos osztálytanácsossá léptették elő. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Jelenleg a m. kir. tengerészeti hatóság műszaki osztályának főnöke, s e minőségében a fiumei kikötőépítétkezéseken kivül a magyar-horvát tengerparti kikötők s általában a fiumei m.k. tengerészeti hatóság összes műszaki ügyeit vezeti.

3. H. Mátyás, katolikus egyházi iró, szül. Nagyszombatban 1578., megh. Bécsben 1644. Husz éves korában a Jézus-társaságba lépett s mint hitszónok 29 éven át működött. Esterházy Miklós nádor nagyon kedvelte, udvari papjává tette. H. térítette a katolikus egyházba a nádor nejét, Nyáry Krisztinát, Thurzó Imre özvegyét, kinek buzdítására irta meg H. szép imakönyvét, melyben vonzó, kellemes stilussal fejezi ki lelkének jámbor érzelmeit. Kereszturi Pál református prédikátor ellen 1640. replikát irt Kitett cégér c. könyvében «egy keresztény orvosdoktor» álnéven. V. ö. Bodnár Zs., A magyar irodalom története (1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon