Hajnalka
hajnalika, hajnalicska, gyöngyszulák, perkáta (növ. Ipomoea
L.), a folyókafélék felfutó füve, ritkán cserjéje, A rokon folyókától
gömbölyded fejalaku bibéje különbözteti meg. Az I. violacea L. a leggyakoribb
disz, egynyári; szirma tölcséralaku, kivül fehér, belül rózsaszin, egészen
rózsaszin, kéklila, piros v. vérszinü, sötétlila, sőt háromszinü is. Levele
szivalaku. Háladatos virág, juliustól szeptemberig kora reggel virít, 9-10
óráig marad nyilva, borus időben tovább is. Májusban vetik, v. cserépben üveg
alatt nevelik fel, ezután a palántáját jó meleg helyre ültetik. Falra,
folyósra, lugosra, hiányos lombu bokrokra, sőt kertben piramis módra
összeállított rudakra is futtatják. Az I. purpuroea (Pharbitis hirpedes
Choisy), piros harangfű, felfogó harangvirág) egynyári, virága 1-5-ként áll
lilaszin, de pirossal csikolt, v. egész piros, ritkán fehér. Az I. turpethum L.
K.-inidai és ausztráliai L. még Jalapa. Batátasz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|