Hajómérés

miniszteri hajóköbözés (ném. Schiffsvermessung; ol. stazzatura di una nave; ang. measurement of a ship), a hajó ürtartalmának a rakodhatóság megitélése céljából eszközölt kimérése. Ha egy hajó oly mélyen merül a vizbe, hogy a viz alatt fekvő része a viz felett levő részéhez helyes arányban áll, tehát a szabályszerü vizvonalig merül, ugy a hajó által a helyéből kiszorított viz épen annyit nyom, mint a hajó maga, terhével együtt. A hajó által a szabályszerü vizvonalig való merülésénél, a helyéből kiszorított vizmennyiséget köbméterekben kifejezve, déplacement-nek (viz-suly) nevezik, és miután 1 m³ viz 1000 kg.-ot vagy 1 tonnát nyom, déplacementnek köbméterekben kifejezett száma egyenlő a hajónak súlyával tonnákban. Ezen szabály persze csak akkor helyes, ha a hajó desztillált vizben uszik, de miután ez nem ugy van, az előbb említett számot még a viznek fajsúlyával kell szorozni, hogy a déplacementből a hajó súlyára lehessen következtetni. A tehernek, rakománynak súlya, melyet egy hajó szabályszerü vizvonal mellett felvehet, vagyis a hajónak biróssága tonnákban, tehát egyenlő az önsúlyának és a déplacementnak különbözetével, szorozva a tengerviz fajsúlyával. Ez lenne tehát egy hajó birósságának mértéke, ha a hajó mindig a szabályszerü vizvonalig rakodnék, de ez csak hadihajókon szokásos; a kereskedelmi hajók azonban sokszor kevesebb, sokszor több terhet vesznek fel és ennek folytán a rakodó-képességet a hajók belső térfogata, vagyis a férhetőség alapján számítják. Eredetileg ezen számítás bizonyos nagyságu tonnák vagy hordók száma szerint történt (tonnatartalom), melyek a legcélszerübb módon a hajóban voltak elrakhatók, később azonban egy képletnek felállítására a hajónak bizonyos mérteit vették kombinációba, mely képlet a kisérletek utján meghatározott koefficiensek igénybevétele által a tonnatartalomnak számmértékét adta. Ezen képleteknek legnevezetesebbje az u. n. builder"s old measurement rule volt, melyet B. O. M. betükkel jelöltek. A B. O. M. képletben egynehány koefficiens kivételével a hajónak csak hossza és szélessége fordul elő és pedig az utóbbinak a négyzete, miután a hajó szélességét annak mélységéhez viszonyítva, egy bizonyos arány állapíttatott meg. Ezen aránynak megtartása azonban nem volt kötelező, amiért is a B. O. M. képlet felhasználásánál - miután abban a hajó magassága, illetve annak mélysége nem fordul elő - igen sok szabálytalanság történt, mely végre is arra indította az angol kormányt, hogy a H.-eknél egy okszerübb rendszert léptessen életbe, mely esetleg a nemzetközi igényeknek is megfelelve, a H.-eknél az egyenlő eljárást biztosítsa. Ezen rendszer, mely szerint egy hajó férhetőségének számítása a hajó belső ürtartalmának felmérése által csaknem matematikailag pontosan eszközölhető, Moorsom találmánya s majdnem minden hajózást üző nemzet által elfogadtatott. A kiszámítás köblábokban történik, mely köblábok 100-zal osztva a nyers-regisztertonna számát eredményezik. Ennek megfelelőleg egy regiszter- vagy Moorsom-féle tonna egysége gyanánt 100 angol köbláb terjeme tekintendő. A többi államokban a H. e szabály értelmében a méterrendszer szerint számíttatik, és a köbméterek összege 2,83-dal osztva adja a regisztertonnát. ha azon férhelyek, melyek az áruk elhelyezésére nem szolgálnak, a hajó nyers-tonnatartalmából levonatnak, a tisztatonnatartalom eredményeztetik, mely tonnatartalom, valamint a nyers is, minden hajónak mértéklevelébe hivatalosan lesz beiktatva. A hajók köbözése hivatalok által eszközöltetnek. Európa csaknem valamennyi állama, az állami köbözési hivatalok által a hajók részére kiállított mértékleveleket kölcsönösen elismeri.

Forrás: Pallas Nagylexikon