Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
halál death
halál debt of nat...
halál decease
halál ending
halál fate
halál passing
halál árnyé... shadow of d...
halál igaza... to be dead ...
halál küszö... at death's ...
halál órája... inevitable ...
halál után ... the beard h...
halál utáni... posthumous
halál utáni... post-mortem...
halál- mortal
halála nagy... he is a gre...
halálát lel... to come by ...
halálát lel... to meet one...
halálbüntet... capital pun...
halálbüntet... death penal...
halálbüntet... extreme pen...

Magyar Magyar Német Német
halál Ableben (s)...
halál Tod (r)
haláleset Todesfall (...
halálos sterblich
halálos tödlich
halálos ell... Todfeind (r...
halálsápadt... leichenblaß...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Halál

az élet véglege megszünése. A végelgyengülés és a betegségek következtében bekövetkező H.-t természetesnek nevezik. Megkülönböztetésül az erőszakos H.-tól. Az élet feltételét a rendes anyagcsere (l.o.) képezi. Ennek megszünése következhetik be, ha az anyagcserét fentartó vegyületek hiányzanak, ez történik az inaniciónál; ugy, ha az anyagcsere vegyfolyamatainak végbemenetéhez szükséges légzés szünik meg, a fuladásnál; vagy ha az anyagcseréhez szükséges anyagokat hordozó vérkeringés akad fenn, szivszélhüdésnél, elvérzésnél. A szervezet összes működéseit az idegrendszer kormányozza, azért az arra történő rendkivüli erős behatások szintén az élet megszünéséhez vezethetnek. Az anyagcsere megszünése a test egyes részeiben azok elhalását vonja maga után, ha az illető részek működése nem okvetlen szükséges a többi szervre nézve, az egyén halála nélkül (l. Üszkösödés). A H.-t többnyire halálküzdelem előzi meg (l. Agonia). A H. a különböző szervekben nem egyszerre következik be. Igy a sziv a légzés megszünése után még egy ideig lüktethet. A H. bekövetkezése után a test hőmérséke, néha egy rövid ideig tartó emelkedés után, a külső körülmények szerint változó gyorsasággal leszáll és a környezetével egyenlővé válik. Az izmok működésének megszünésével a hullarészek lágyak lesznek és súlyuknak megfelelő helyzetbe kerülnek. 6-12 óra mulva az izomállományban létrejövő megalvadás következtében ezt a lágyságot a hullamerevség váltja fel, amely először a fej, azután a felső végtag izmaiban lépve fel, végre az összes izomzatban jelentkezik. Következményét az egyes testrészek egymáshoz viszonyított mozgékonyságának megszünése képezi; 24-48 óra mulva a hullamerevség megszünik és az izmok lágysága, a végtagok hajlékonysága visszatérnek. A H. után egy pár órával (rendesen 8-10 óra mulva) a test mélyen fekvő részein zöldes vagy kékes, vörösbe játszó foltok, hullafoltok, lépnek fel, amelyek a mélyen fekvő részekben összegyülő vér festenyének a szövetekbe való szivárságásából származnak.

A szentirás három halálról tesz említést; természeti, lelki és örök halálról. A természeti vagy testi H.-t: feloszlásnak (dissolutio), álomnak, nyugalomnak nevezi. A lelki H. kétféle. A gonoszoknál jelenti a meghalást a jóra nézve; az igazaknál pedig a bünre nézve. Az örök H.: az örök kárhozat, örök büntetés. A katolikus egyház tanítása a H.-ról ez: 1. Ha Ádám nem vétkezett volna, nem halt volna meg; mert isten testi halhatatlanságra teremtette. 2. E halhatatlanság nem természetes állapot, hanem Isten kegyelmének adománya volt. 3. A halhatatlanság az ember erkölcsi állapotától függött, miután Ádámnak szabad választása volt a jó és rossz között. h az első bün az oka az isteni kegyelem elvesztésének s a H.-nak is, ugy az isteni kegyelem elvesztése maga után vonja a testi halhatatlanság elvesztését is. 4. A H. törvénye általános, mert a bün is általános. 5. A H. mint a bün büntetése az isteni igazságosság műve. Az ember a bün által Istentől elidegenedett, vele meghasonlott, minek következménye a lélek és test között való kapocs széttépése volt, aminek további folyománya azon tudat, hogy igaz élet csak Istenben van, kivüle s nélküle csak mulandóság, romlás és halál létezik. 6. Amint bizonyos a H., oly bizonytalan az ideje, helye és módja. A H. ezen bizonytalansága s az, hogy vele együtt az érdem és érdemtelenség szerzése ideje is megszünik, hogy eljön az idő, amidőn senki sem munkálkodhatik, alapítják meg erkölcsi fontosságát.

A görög művészek a H.-t (Thanatos), az éj fiát, az álom testvérét, legtöbbnyire derültebb felfogás alapján ábrázolták: komoly ifjunak, aki kezében lefelé fordított fáklyát tart. Ez az ábrázolás semmikép sem felelt meg a görög költészet felfogásának, mely a H. « kemény szivü » istenében az alvilág egy sötéten öltözött, palossal felfegyverzett áldozópapját látta. A derültebb felfogás alapján készült ábrázolatok mindazáltal a későbbi görög korból valók. A későbbi római költők a H.-t fogait vicsorító szörnyetegnek ábrázolták, mely véres körmökkel tépi szét áldozatát. Az etruszk vázákon és sarkophagokon is komor, sötét, gyászos démonnak látjuk feltüntetve a H.-t. A középkor művészete a H.-t iszonyu, denevérszárnyas szörnyalaknak rajzolta. Németországban a H. a haláltáncok (l.o.) első ábrázolataiban lépett fel többedmagával. V. ö. Wessely, Die Gestalten des Todes und des Teufels in der darstellenden Kunst (Lipcse 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is