Halálos sérülés

minden oly sérülés, mely a sérültnek halálát okozta, mely tehát a bekövetkezett halállal akár közvetlen, akár közvetett oki összefüggésben áll. A H.-eket feltétlen (abszolute) és viszonylag (relative) halálosokká szokás osztani, aszerint, amint a sérülés minőségénél fogva halálos, vagy csak az azzal kapcsolatos körülményeknél fogva vált halálossá. Az oki összefüggés szempontjából ez a különbség közömbös, de nem közömbös a büntetésnél. Némely törvények viszonylagos H. esetében, amennyiben tettes arról a körülményről, amely miatt a sérülés halálossá vált, tudomással nem birt, a rendesnél enyhébb büntetési tételt állapítanak meg. A magyar btkv. ezt a rendszert nem fogadta el, de azért kétségtelen, hogy a büntetési tétel határain belül a büntetés kimérésénél a sérülésnek feltétlen vagy csak viszonylag halálos volta tekintetbe veendő. Az oki összefüggés megállapítása az orvosszakértőknek feladata, akiktől a biró első sorban az iránt kér felvilágosítást. 1. Mi volt a halálnak közvetlen, legközelebbi oka, mitől halt meg az elhunyt? 2. A közvetlen halálokat sérülés és ha igen, mily sérülés idézte elő? 3. A sérülést másnak cselekménye vagy más valami és mi okozta? Az igazságos büntetés érdekében orvosszakértőileg megállapítandó az is, vajjon a sértésnek minősége vagy csak a sérüléssel kapcsolatos körülmények jelesül: a sérült szervezetének egyéni sajátossága v. különös állapota (p. a koponya rendkivüli vékonysága, u. n. egyénileg - individualiter - H.-ek), s sértés elkövetésének különös körülményei, a sérüléshez véletlenül hozzájut, de mégis általa előidézett vagy belőle fejlődött okok eredményezték-e a halált, s vajjon idejekorán érkező, célszerü segély a halált elháríthatta volna-e?

Forrás: Pallas Nagylexikon