Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
hálás grateful
hálás indebted
hálás thankful
hálás köszö... warm thanks...
hálás közön... appreciativ...
hálásan gratefully
hálásan kös... thank you v...
halaskofa fishwife
halaskosár kit
halász fisher
halász fisherman, ...
halászat fishery
halászat fishing
halászati j... fishery
halászbárka... cog
halászbárka... smack
halászhajó fishing boa...
halászháló fishnet
halászhálók... balk
halászhorog... rod and lin...

Magyar Magyar Német Német
hálás dankbar
halastó Fischteich ...
halastó Weiher (r)
halász Fischer (r)...
halászat Fischerei (...
halászháló Fischnetz (...
halászik fischen
halászlé Fischsuppe ...
halasztás Aufschub (r...
halasztás &... Verschub (r...
halaszthata... unaufschieb...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Halas

(Kis-Kun-H.), rendezett tanácsu város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye D-i részében, (1891) 3262 házzal és 17138 lak. (közte 16942 magyar, 91 német; hitfelekezet szerint 7537 róm. kat., 8926 helv., 537 izr.) Van itt járásbiróság, kir. közjegyzőség, református főgimnázium, muzeum, alsófoku ipariskola, ipartestület, takarékpénztár, könyvnyomda, vasuti állomás, posta- és táviróhivatala, telefonállomás, postatakarékpénztár. Lakóinak főfoglalkozása az állattenyésztés, földmivelés, szőllő- és gyümölcstermelés. Határa 64508 ha., részben futóhomok és bucka. A város egy Halasnak nevezett tó mellett fekszik, ebben sziget van, mely a tatár és török dulások alkalmával a lakosságnak menhelyül szolgált. H. régi nevezetes szabadalmi város a legrégibb kun telepek közül való. 1451. már kun kapitánysági és törvényszéki székváros volt. Az 1475. pestis alatt lakossága nagyon megfogyván, Mátyás király megengedte, hogy akárhonnan telepedhessenek uj lakosok. 1643-96. török járom alatt volt, e közben 1647. pest vármegye hatósága alá került. 1693. ismét a kun helyek közé soroltatott, de 1702. a jász-kun kerülettel együtt I. Lipót a német vitézrendnek adta el. A Rákóczi-korban majdnem teljesen elpusztult, 1731-45. a pesti rokkantak kórházának birtokában volt; 1745. innen Félegyházára tétetett át a kiskun-kerületi bünfenyítő törvényszék. V. ö. Tóth János, Kis-Kun-H. város története (Nagykőrös 1861), Dr. Molnár István, Kis-Kun-H. város helyrajzi, természetrajzi és orvosi tekintetben (Kecskemét 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is