Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
halászat fishery
halászat fishing
halászati j... fishery

Magyar Magyar Német Német
halászat Fischerei (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Halászat

Közönségesen a halfogási műveletek összeségét jelenti, s csak amióta a haltermő vizeknek rendszeressé vált kizsarolása helyébe azoknak észszerü és állandó jövedelmet hajtó művelete kezd lépni, szokás e fogalom alá mindazt sorolni, mi eme céllal jogi, technikai v. gazdasági tetkintetben összefügg. A vizek minősége szerint megkülönböztethetünk tengeri és édesvizi H.-ot, gazdasági tekintetben pedig természetes és mesterséges H.-ot, mely csoportok közül amaz a H.-nak közvetlen hasznot hozó részét, a halak fogását, emez pedig az azok szaporításával, tenyésztésével és ápolásával járó teendőket foglalja magában. A H. mint tulajdon, tengerekben közvagyont képez, kivéve a tengerpartok mentén mintegy 3 tengeri mérföld szélességü szalagot, melyen az illető parti állam birja e jogot; édesvizekben ellenben kivétel nélkül magántulajdonként szerepel. Ez utóbbinak fejlődésére nézve megjegyezhetjük, hogy mivel nálunk hűbéri intézmények nem álltak fenn, a halászati jog rendszerint a földtulajdonnal együtt járt s csak kivételesen és elvétve képezte külön adomány tárgyát. Nemesi birtokokon tehát a földesurat, szabad királyi városokban a város közönségét és mesterségesen készített medrekben a készíttetőt illette. Jelenlegi jogrendünk szerint a H. a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát alkotja és a meder tulajdonosát, vagy ami ezzel egy, a partbirtokost illeti, mely általános jogszabály alól csak annyiban van kivétel engedélyeztetve, amennyiben a halászatról szóló 1888. XIX. t.-c. 3. §-ában kimondatott, hogy azok, kik e törvény hatályba lépésekor a H.-ot oly vizterületen gyakorolták, amelynek medre tulajdonukat nem képezte, ezen jogukat továbbra is megtarthatták abban az esetben, ha a törvény hatályba lépésétől számított s 1890 ápr. 30 lejárt egy év tartama alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál bejelentették, s ezek által az részükre határozattal igazoltatott. árvizek kiöntéseiben a H. joga azon birtokosokat illeti, akiknek területét az árvizek elborítják.

A H. közgazdasági jelentőségénél fogva, annak gyakorlását mindenütt állami felügyelet alá helyezték, hogy az egyes halfajok szaporodásának és életfeltételeinek kellő biztosításával a vizek állandó és előnyös kihasználása legyen elérhető. A multhoz képest ugyanis a halászatnak óriási hanyatlása tapasztalható, mely másutt is, de főleg nálunk odáig fejlődött, hogy a hal népies táplálék helyett csemegévé, a halászati jog régebben nagyrabecsült kiváltsága pedig sok helyen értéktelen semmivé lett. A földbirtok és vele kapcsolatosan a H.-i jognak tulságos, az okszerü kezelést nehezítő szétdarabolása, az erdők irtása karöltve a vizek szabályozásával, - aminek következtében nemcsak a vizfolyási viszonyok szenvedtek gyökeres átalakulást, de a vizek mentén fekvő rétségek kiszárítása által tömegesen semmisültek meg a legjobb haltermő helyek, - a haltenyésztésre alkalmas vizeknek a halak szaporodásával homlokegyenest ellenkező gazdasági és ipari felhasználása, a vizi forgalom folytonos emelkedése, s amit talán leglelőször kellett volna említeni, a széltében üzött s kiméletet nem ismerő rablógazdálkodás mindmegannyi oka a H. hanyatlásának. Ezen, a H.-ot létalapjaiban megtámadó okok káros hatását óhajtja megszüntetni, illetőleg ellensúlyozni a fentebb idézett 1888. XIX. t.-c. azáltal, hogy egyrészről megfelelő tilalmak felállításával védelmezi a meglévő halakat, másrészről pedig oly intézkedéseket léptet életbe, amelyek a halállomány szaporodására gyakorolnak közvetlen befolyást. Igy valamennyi gazdaságilag fontosabb halfajra nézve tilalmi időt és mértékminimumot szab meg, amely idő alatt, illetve hosszuságon alul tilos az illető halat kifogni, vagy árulni. használatból kizárja továbbá a halfogásra nézve káros fogási módokat és eszközöket; nevezetesen tiltva van mérges, vagy robbanó szereket alkalmazni, patakokat halfogás céljából rendes medrükből elterelni, folyókat teljes szélességükben hálókkal átkötni; továbbá 4 cm.-nél kisebb szemü hálókat alkalmazni, stb. A H. érdekében a halak szaporodására és a halivadék fejlődésére alkalmas egyes helyek kiméleti térré nyilváníthatók, amelyeken a H.-on kivül még a kimélettel össze nem egyeztethető gazdasági használatok is tiltva vannak. Ugyancsak a H. védelmére tiltva van a vizeket ártalmas anyagokkal megfertőztetni, továbbá a folyót egész szélességében elzáró duzzasztó művek tulajdonosaira nézve kötelezővé van téve oly építmények létesítése, melyeken át a halak szabadon közlekedhetnek (l. Hallépcső). Sarkalatos intézkedése végül a törvénynek az, hogy a halászat gyakorlását nyilt vizeken az egyes tulajdonosokra nézve attól teszi függővé, hogy az a vizterület fekvését és kiterjedését tekintve, okszerüen és a szomszéd birtokosok érdekeinek sérelme nélkül legyen végezhető. Azon tulajdonosok, kiknek vizterülete nélkülözi ezen kellékeket, társulni tartoznak, mert jogukat csakis társulati uton gyakorolhatják. Ezen társulatoknak autonom jogokat biztosit a törvény s oly szervezetet, amelynél fogva joggal feltételezhető, hogy saját jól felfogott érdekükből kifolyólag fogják az egyesített nagyobb halászterületet abban a gondozásban, védelemben és szakszerü, helyes kezelésben részesíteni, mely a halászat fejlesztésének egyik előfeltétele, de amelyet az egyesek nem tesznek, sőt nem tehetnek a közöttük önkénytelen fejlődő káros verseny miatt. A kezelés módozatait, valamint a halszaporulat előmozdítására irányuló intézkedéseket a társulatok a törvényben reájuk nézve kötelezővé tett üzemtervbe tartoznak foglalni, s mert ezek miniszteri jóváhagyás alá esnek, meg van adva a mód arra, hogy a végső cél érdekében szükséges egyöntetü kezelés, ha kell, akár az egész folyóra nézve biztosíttassék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is