Halle

1. H. an der Saale, város és az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg porosz kerületben, 15 km.-nyire Merseburgtól, a Saale és több vasuti vonal mellett (1890) 101317, Giebichensteint is beleszámítva 115855 lak., igen jelentékeny sófőzéssel (évenkint több mint 100000 mm.), gépgyártással (amely másfélezer munkást foglalkoztat), sör-, cikória-, kocsi-, kártya- és keményítőgyártással, cukorfinomítóval, kocsikenőcs-, gépolaj-, cukornemükészítéssel. H.-nak régibb részeit az ujabbaktól három oldalról ültetvények éssétahelyek választják el. A régi rész közepén álló piacon (Markt) egy egyedül álló torony (rother Thurm) áll egy Roland-szoborral; ugyanitt van Händelnek, aváros szülöttének 3 méter magas szobra, a XVI. sz.-ban épült városháza, továbbá az 1530-54. épített Mária-templom négy toronnyal, amelyek közül kettőt egy hid köt össze, egy nagy oltárképpel, amelyet Hübner és egy másikkal, amelyet 1529. Cranach festett. Egyéb jelentékeny épületek még a Szt. Móric-templom, állítólag a XII. sz.-ból, csinos kórussal; az egyetemi épületek, a dom, a Franke-féle 1698-ból származó alapítványi épületek (árvaház, többrendbeli iskola, gyógyszertár, könyvsajtó és könyvkereskedés) az alapító ércszobrával; a magdeburgi érsekek egykori palotája, az 1484. épült Moritzburg romjai; az egyetemhez tartozó gazdasági intézet, a szinház stb. A tudományos intézetek és egyesületek közül a kiválóbbak: az egyetem, amelyet 1694. alapítottak és 1817. a vittenbergaival egyesítettek, anatomiai, patologiai, fiziologiai intézettel és különféle klinikákkal; az egyetemi könyvtár több mint 100000 kötettel és mintegy 300 kézirattal; archeologiai intézet; a Franke-féle alapítványok, tartományi muzeum; művészeti és iparművészeti gyüjtemény; a földrajzi, történelmi és más tudományos társulatok; siketnéma-intézet stb. Közelében van Giebichenstein, ültetvények közt fekvő várrommal, amelyben 1102. Lajos türingiai grófot, későbben pedig II. Ernő sváb herceget tartották fogva; továbá Wittekind látogatott fürdő. 966. H.-t. I. Ottó császár a magdeburgi érsekségnek adományozta. 981. II. Ottó városi jogokkal ruházta fel. A XIV. ésXV. sz.-ban az érsekeivel több izben viselt háborut, akik fékentartása céljából 1484. a Moritzburgot építették. A mühlbergi csata után 1547 jun. 19. az érseki palotában hódolt meg a császár nak hesseni Fülöp. 1635. a prágai béke a szász választónak, a vesztfáli béke pedig a brandenburgi választónak juttatta. 1806 okt. 17. falai alatt a Bernadotte vezérlete alatt álló franciák a poroszok vezérét, Jenő württembergi herceget legyőzték; a győzelmet nemsokára követő tilsiti béke a vesztfáliai királysághoz csatolta; a lipcsei csata után azonban visszakerült Poroszországhoz. 1894. az egyetem meglapaításának 200 éves évfordulóját ünnepelték. V. ö. Hagen, Die Stadt H. (1866-67); Voss, Zur Geschichte der Autonomie der Stadt H. (1874); Hertzberg G., Gesch. der Stadt H. (3. köt.); Schrader R., Gesch. der Universität Halle (1894, 2 köt.).

2. H- in Westfalen, az ugyanily nevü járás székhelye Minden porosz kerületben, 47 km.-nyire Mindentől, vasut mellett (1890) 1815 lak., kötél-, dohány- és szivargyártással.

Forrás: Pallas Nagylexikon