Halmi
Artur, Lajos, genre- és arcképfestő, szül. Budapesten 1866
dec. 8. Eleinte zenész akart lenni, de amikor 1881. Munkácsy Krisztus Pilatus
előtt c. nagyszabásu képét megismerte s látta azt az ünnepeltetést, melyben a
mester országszerte részesült, más elhatározás támadt az ifjuban s beiratta
magát a mintarajztanoda növendékei közé. Egy évet töltött itt, azután állami
ösztöndijjal Bécsebe ment, hol Griepenkerl, Eisenmenger és L"Allemand vezetése
alatt kezdte meg komolyabb tanulmányait. Közben mellékesen még mindig
foglalkozott a zenével s műveléséről csakis akkor mondott le egészen, midőn
Benczur Gyula tanácsára 1887. Münchenbe utazott s az ottani akadémián a hires
Löfftznek lett tanítványává. Még mint akadémikus festette meg Vizsgálat után a
genreképét, mely nevét szélesebb körökben is jóhangzásuvá tette. A jól festett
karakterisztikus képet Munkácsy Mihály dijával tüntették ki s egyuttal
megvásárolták a nemzeti muzeum gyüjteménye számára. H. a Munkácsy-dijjal utazott
Párisba, hol nagy tevékenységet fejtett ki s a mesternek a Honfoglalás
megfestésénél is munkatársa volt. A fiatal művész rövid pályája alatt is több
kitüntetésben részesült: Párisban egyik műve mention honarablet, Bécsben pedig
aranyérmet kapott. Nagyobb festményei közül a Titkos esküvő a budai várpalota
képtárában látható.
2. H. Ferencz, szinész, szül. Mező-Berényben 1850 ápr. 5.,
megh. Budapesten 1883 jul. Tanult Szarvason, Budán, Aradon. 1865 márc., még
mint egész gyermek, szinésszé lett a Szilágyi Béla szintársulatánál Aradon.
1873 jan. 27-én vendégszerepelt a nemzeti szinháznál, s azonnal szerződtették.
A nemzeti szinház egyik legtehetségesebb s legkedveltebb tagja volt. Utolsó
nagy szerepe Feuillet Párisi regény c. szindarabjában a báró volt, melynek
alakításában oly sok gondot fejtett ki, hogy belébetegedett. Olaszországba
ment, de hiába, gyógyulást többé nem talált.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|