Halottak napja

Mindenszentek, a halottak emlékünnepe. Eleinte nov. 2-ikát szentelte az egyház a halottak emlékére. Odilo clugny-i apát 998. nov. 2-ra a szent Benedek-rend minden zárdájában imákat és ünnepéles miseáldozatokat (requiem) rendelt. Ezen vallásgyakorlatot később a pápák az egész egyházra kiterjesztették, bár azelőtt is szokásban vlt, hogyegyes egyházak mghalt tagjaikért bizonyos napokon imákat végeztek és miséket szolgáltattak, csakhogy a keresztény világnak meghatározott ünnepnapja nem volt. Az ünnep előestéjén, az u.n. halottak estéjén fölállított gyászravatal (thumba) mellett a holtak officiumának vecsernyéjét végezik. Ezután szentbeszéd következik. Estefelé megkondulnak a harangok és minden sirra virágot tüz a kegyelet. Másnap, a halottak napján van az ünnepélyes mise a mélyen megrendítő gyászénekkel, melynek kezdő szavai: «Dies irae, dies illa». Némely helyeken az esti órákban rendkivüli istentiszteletet tartanak. A görög egyházban a II., III. és IV: böjtvasárnap és pünkösdvasárnap estéjén ülik mega halottak emlékezetét; az orosz egyházban ezen napokhoz járul okt. 21., a csatában elesett vitézek emlékezete. Ujabb időben a protestánsok is megülik a halottak napját az egyházi év utolsó vasárnapján. Az angol pozitivista egyház (Chapel street 19. sz.) a halottak napját az év utolsó napján ünnepli Eliot láthatatlan karával. Holmes zenéjével, meg Fox Györgynek «A halottak ünnepe» alatt irt zenedarabjával.

Forrás: Pallas Nagylexikon