Hals

1. Ferenc, hollandi festő, szül. Amsterdamban 1580 körül, megh. Haarlemben 1666. Már gyermekkorában Haarlembe került és Karel van Mander tanítványa, utóbb az ottani retorikai társaság tagja és a festőcéh egyik elöljárója lett. Agg korában, részben könnyelmü életmódja miatt is, nyomorba került, ugy hogy a céh fölmentette a járulékok fizetése alól ésavárosi tanács volt kénytelen támogatni. Legszebb, legbefejezettebb összes képei közül a Cluvenier-lövészek képe 1633-ból, vele talán egyenrangu a Szt. György-testület 19 tisztjének nagy képe 1639-ből. Rembrandt hatását tünteti föl az Erzsébet-kórház előljáróinak képet(1641), agg korának sötét szinezését, elnagyolt képe (1641), agg korának sötét szinezését, elnagyolt kezelését az elagottak háza elöljáróinak és elöljárónőinek két képe (1664). Családi csoportképei közül leghiresebb az a kép, amelyen H. önmagát ábrázolta második felesége, Reyniers Lysbeth társaságában; A budapesti orsz. képtárban levő arckép (277 sz.) is kitünően bemutatja hatalmas, eredeti moderát. Képmásaihoz hasonlók genreképei, melyek közül különösen említendők: A boszorkány (haarlemi muzeum); Halászfiu a tengerparton (antwerpeni muzeum); Ramp urfi és kedvese; a Rommelpot-játék több példányban. Egyes képeit szinte mesés árakon adják-veszik. H. sok tanítványt képzett ki, de közvetlenül is sokan állottak az ő hatása alatt. V. ö. Vosmaer szövegét a Frans H. Galerie-hez (Amsterdam 1873); Bode, Frans Hals (Studien zur Geschichte der holländischen Malerei, Braunschweig 1883).

2. H. Dirk, holalndi festő, az előbbinek öccse és tanítványa, szül. Haarlemben 1600 előtt, meghalt u. o. 1656. Főleg a korabeli gazdag, jódekvü körök társas összejöveteleit ábrázolta: dorbézolást, játékot, szerelmi jeleneteket, sétákat, hangversenyeket. legismeretesebb művei: A dorbézolók (berlini muzeum); Az ünnepi gyülekezet, A gordonkás (Bécs, akadémiai gyüjtemény); Társaság (kopenhágai képtár), Társaság parkban (Páris, Louvre); Kettecskén (Bécs, Liechtenstein-képtár) stb.

3. H. Ferenc, hollandi festő, H. Ferenc fia, szül. 1620 körül, megh. 1669 után. Genreképeket és csendélteket festett. Atyjának képei közül néhányat másolt vagy utánzott. Képei a schwerini, a drezdai képtárban, a karlsruhei műcsarnokban és egyebütt láthatók. A budapesti orsz. képtárban levő Csendélete 1640-ből (265. sz.) remek technikájával, az arany, ezüst és gyöngyház gyönyörü ragyogásával tünik ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon