Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hamerling... ----

Magyar Magyar Német Német
Hamerling... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hamerling

Róbert, német költő, szül. Kirchbergben (Alsó-Ausztria) 1830 márc. 24., megh. 1889 jul. 13. Graz mellett, hol 1866 óta visszavonulva, kizárólag a költészetnek élt. Bécsben előbb orvosi, majd filologiai tanulmányokkal foglalkozott, mire 1855. gimnáziumi tanár lett Triestben. De folytonos betegeskedése, miatt kénytelen volt 1866. megválni tanszékétől, mit neki a császár kegyelmes intékedése és egy előkelő bécsi hölgy nagylelküsége lehetővé tett. H. kiváló tehetségü, igen sokoldalu és termékeny iró, gazdag eszmékben, a nyelv és alak mestere, kinek műveit mély filozofiai fölfögás, fényes stil és az előadás megragadó plasztikája jellmeznek. Főleg remekek leirásai, melyekben az érzéki elem is művészi érvényre jut. Kiválóbb művei: Sinnen und Minnen (1859. 7. kiad. 1886. eszmékben és képekben gazdag himnusok); Venus im Exil (1858. 5. kiad. 1889 epikus költemény); Ein Schwanenlied der Romantik (1862, 5. kiad. 1889); Germanenzug (1863. 5. kiad. 1890). Ezek fiatalkori művei, melyekben lirai hangulat és még fejetlen reflexió tulnyomók. Rendkivüli sikert arattak következő epikai munkái: Ahasver in Rom (1866, 18. kiad. 1890); Der König von Sion (1868, 12, kiad, 1890); Die sieben Todsünden (6. kiad. 1887); Homunculus (1888, 6. kia. 1890) Drámái: Danton u. Robespierre (tragédia, 1871, 4. kia. 1877); Teut (3. kiad. 1877) ésLord Lucifer (vigjáték, 1880). Regénye: Aspasia (3. kiad. 1884). utolsó művei: Die Waldsängerin (novella, 3 kiad. 1882); Amor und Psyche (elbeszélő költemény, 1882. 7. kiad. 1889; magyarra fordította Ábrányi Emil, Budapest 1890) és Prosa (1884, 2 köt. és 1891. ujra 2 köt)  szellemes filozofiai s esztétikai tanulmányainak gyüjteménye. Hagyatékából kerültek ki: Stationen meiner Lebenspilgerschaft (1889 önéletrajza) és Die Atomistik desWissens (1891, 2 köt., világnézetének nem éppen meggyőző rendszere). H. első rangu műfordító is, főleg olasz költőkből: Hesperische Früchte(1884) ésLepardi költeményei (1886). Életét megirták s költészetét jellemezték: Kleinert (1889), Allrano (1890), Polzer (1890), Möser (1890), Rosegger 1891); lirájáról: Grad, Über R. H.-s Lyrik (1891). 1893. Waidhofenban (az Ybs mellett) emlékszobrot állítottak neki. V. ö. Heinrich Gusztáv, H. és legujabb regénye (Budapesti Szemle XI. 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is