Hamilton

a legrégibb és legtekintélyesebb skót családok egyike, melynek őse H. Gilbert a XIII. sz.-ban (1270 körül) telepedett le Skóciában. Nevezetesebb tagjai: H. Jakab lord, II. és III. Jakab alatt több izben kitünt ugy a háboruban, mint az Angliával folytatott tárgyalásokban. 1445-ben lorddá nevezték ki s 1447, nőül vette I. Jakab király leányát, Máriát. Ennek kezével Aran grófságot kapta, melynek birtoka azonban a Douglas-családdal viszályba keverte. Megh. 1479. - H. Jakab, Arran gróf, kiváló részt vett IV. Jakab halála után a kormányzóságért bekövetkezett küzdelmekben. 1520. Augus gróf, a Douglas-család tagjaival véres utcai harc után kiüzte Edinburgból. 1524. a kiskoru V. Jakab király anyjával, Margit királynővel szövetkezett s később Angus gróffal is szövetkezve, részt vett V. Jakab meneküléséig az ország kormányzásában. megh. 1529. - H. Patrik, az előbbinek unokaöccse, a protestantizmus első hiveinek egyike, Skóciában szül. 1503 kör., megh. 1527 márc. 1. Tanulmányait St. Andrews-ben elvégezvén, Németországba ment, hol Lutherrel és Melanchtonnal megismerkedett. Visszatérve hazájába, a protestáns hittételeket kezdette hirdetni. Tanai visszavonására itélték s miután ezt megtagadta, 1527. márc. 1. máglyán végezte be életét. V. ö. Lorimer, Precursors of Knox. (Edinburg 1857, I. köt.); Collmann cikke a Zeitschrift für histor. Theologie. 1864 évf.-ban. - H. Jakab (IV.), Arran gróf, Chatelherault herceg. Még mint fiatal ember V. Jakabot Franciaországba kisérte s Jakab halála után a parlament, mint a trón legközelebbi örökösét őt nevezte ki a fiatal Stuart Mária gyámjává és kormányzójává. 1543. aláirta a greenwichi szerződést, melynek értelmében Mária VI. Eduárd angol királynak lett arája. Ez a terv azonban füstbe ment és H. maga is később a francia és katolikus párthoz csatlakozott, 1545. pedig a Guise-hercegek javára lemondott a kormányzóságról, amiért jutalmul a francia udvartól évdijat és a Chatelherault hercegséget kapta. A Stuart Mária visszatérése után kitört belviszályban H. egész családjával a királynő pártjára állott. menedékhelyet nyujtott neki kastélyában és 1568 máj. 13. a szerencsétlen langsidei csatában is az ő pártján harcolt. Ennek következtében sok üldözést kellett kiállania a győző párt és Murray róf régens részéről. E küzdelmekben H. egyik unokaöccse (H. Jakab) legyilkolta Murray-t, viszont Lennox gróf (Murray utódja) felakasztatta H. testvérét, Jánost, a St. andrews-i érseket. Midőn Morton gróf, a H.-család rokona vette át a kormányzóságot (1572), H. lemondott a további küzdelemről. Megh. 1575. - H. Jakab (V.), az alőbbinek fia, kitünt Franciaországban, hol a hugenották pártján küzdött. Emiatt hercegségét Franciaországban elveszítvén, visszatért Skóciába, hol 1561. őrültségbe esett és 1609. elhalt. 1581. VI. Jakab alatt Morton is vérpadra lépett s ekkor a H.-család birtokait maga a király foglalta le. A H.-család Abercorni marquis-k még mai napon is virágzó mellékágának alapítója Claude, IV. Jakab öccse volt. - H. Jakab herceg, Cambridge gróf szül. 1606 junius 19., megh. 1649 márc. 9. I. Károly angol királlyal együtt nevelkedett fel és mindvégig meghitt embere maradt. 1631. saját költségén a király támogatásával hat angol és skót ezredet toborzott és vezetett Gusztáv Adolf táborába s résztvett a breitenfeldi győzelem kivivásában. Visszatérése után Károly H. herceggé nevezte ki. A nagy angol forradalom kitörése után 1648. Skóciában toborzott hadsereget a király részére s beütött Angliába, de Cromwell által Prestonnál megveretvén, fogságba került s 1649 március 9. Londonban kivégeztetett. - H. Vilmos, lanark gróf, H. herceg, az előbbinek öccse. I. Károly alatt helytartó volt Skóciában, de mivel a király politikáját nem helyeselte, kegyvesztett lett, mire ó a convenanthoz csatlakozott. Később azonban megint a király pártjára állott, de I. Károly kivégeztetése után Hollandiába menekült. Innen II. Károly trónkövetelőt Skóciába és Angliába követte, dea worcesteri ütközetben 1651. megsebesülve, fogságba esett s szept. 12. elhalt. Miután fiai nem voltak, II. Károly 1660. a H. herceg cimet Douglas Vilmos, Selkirk grófnak ajándékozta, ki az első H. herceg leányának, Annának férje volt és 1694. halt el. Tőle származnak a mostani H.-hercegek. - H. Jakab, Arran gróf, H. herceg, Douglas Vilmos legidősebb fia, szül. 1657., megh. 1712 nov. 15. 1698. a H. hercegi cimet, 1711., pedig a Brandon hercegi cimet kapta, ez utóbbit az angol peerséggel. Anglia ésSkócia egyesítésének tervét csak vonakodva pártolta, Anna királyné alatt a skóciai Stuart-pártnak főembere volt. Párbajban esett el Lord Macharthney kezétől. A Selkirk grófságot testvérei örökölték, előbb Károly, ennek halála után János s ez utóbbitól származik a H. Selkirk-ág. - H. György, Douglas Vilmos ötödik fia, 1696. az Orkney gróf cimet kapta. A spanyol örökösödési háboruban Marlborough alatt küzdött, 1712. gyalogsági tábornokká nevezték ki. Megh. Londonban 1737. Tőle származnak a H.-Orkney grófok. - H. Jakab György, H. Jakab dédunokája. Halála után 1799., a H. hercegi család cimei és vagyona nagybátyjára Archibaldra, H. és Brandon hercegre szállottak. - H. Sándor, Archibald fia, született 1767 október 15., meghalt 1852 augusztus 18. 1802. az alsóház tagjává választatott, hol awhig-párttal szavazott. 1806. pátervári nagykövetté nevezték ki, de a tilsiti béke után visszatért Angliába s azóta politikai szerepet nemjátszott. - H. VilmosSándor Antal Archibald, született 1811 febr. 19., meghalt 1863 jul. 15. A badeni nagyherceg leányát, Mária Amália hercegnőt vette nőül s e házasságból származik a most is élő H. és Brandon herceg, Vilmos Sándor Lajos István, szül. 1845 márc. 12. neje Montagu Mária, kitől 1884. Mária nevü leánya született. - H. Antal gróf, a H.-család egyik mellékágából, szül. Irországban 1646., megh. 1720 ápril. 21. I. Károly kivégzése után családjával együtt Franciaországba menekült, honnan csak a restauráció után tért vissza Angliába. II. Jakab alatt Limerick parancsnoka volt. Később ismét Franciaországban telepedett le és St. Germain en Laye-ban halt meg. Munkái közül erkölcstörténeti tekintetben kiváló: Mémoires du comte de Grammont (többször kiadták, legutóbb London 1884., 2 köt.); Contes de féerie (utolsó kiadás, Páris 1873-74., 4 köt.). Összes munkáinak legjobb kiadása Renouard-tól (1812, 4 köt.). - H. György lord, Albercorn herceg harmadszülött fia, angol államférfiu, szül. 1845 dec. 17. Eleinte mint katona szolgált, de midőn 1868. a konzervativ párt a parlamentbe választotta, kilépett a hadseregből s a politikai pályára tért át. 1874. az indiai hivatalnál helyettes államtitkárságot viselt, 1878. pedig a titkos tanács alelnökévé és közoktatásügyi miniszterré neveztetett ki. 1880. Beaconsfield visszavonulása után ő is letette hivatalát és az ellenzék tagja lett. A Salisbury kabinetben 1885 és 1886. az admiralitás első lordja volt. 1892. a Gladstone-kabinet hivatalba lépése után ujra meg kellett válni tárcájától.

Forrás: Pallas Nagylexikon