Hamlet
mondabeli dán herceg, kinek történetét legelőször Saxo
Grammaticus krónikája mondja el. Innen vette át e történetet, noha lényeges
változtatásokat tett rajta, a francia Belleforest Histoires tragiques-jába
(1564), melynek angol fordítása: The hystorie of Hamblett, Shakspere hasoncimü
remek tragédiájának alapul szolgált. Shaksperenél mindazáltal a régebbi
mondától nagyon eltérően kerül feldolgozásra H. története. Amabban a herceget
majd Aminthnak, majd Amlethnek hivják, apját Hervondillusnak v. Horvendillnak,
nagybátyját Claudius Fago v. Fengonak; Fengo nyilvánosan öli meg H. atyját, ugy
hogy Geruthe, H. anyja tudja, miként történt a halál. Véégül H. megbosszulja atyja
halálát, amennyiben Fengo hiveit egy ünnepség alkalmával megöleti, nagybátyját
pedig ő maga szurja le. Aztán házasságra lép Hermuntrut skót hercegnővel és
hosszu, boldog kormányzás után mint jüt alkirály Viglet dán király ellenében
elesik egy jüt pusztán (H. pusztája), mire Hermuntrut Viglethez megy nőül.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|