Hamlet

mondabeli dán herceg, kinek történetét legelőször Saxo Grammaticus krónikája mondja el. Innen vette át e történetet, noha lényeges változtatásokat tett rajta, a francia Belleforest Histoires tragiques-jába (1564), melynek angol fordítása: The hystorie of Hamblett, Shakspere hasoncimü remek tragédiájának alapul szolgált. Shaksperenél mindazáltal a régebbi mondától nagyon eltérően kerül feldolgozásra H. története. Amabban a herceget majd Aminthnak, majd Amlethnek hivják, apját Hervondillusnak v. Horvendillnak, nagybátyját Claudius Fago v. Fengonak; Fengo nyilvánosan öli meg H. atyját, ugy hogy Geruthe, H. anyja tudja, miként történt a halál. Véégül H. megbosszulja atyja halálát, amennyiben Fengo hiveit egy ünnepség alkalmával megöleti, nagybátyját pedig ő maga szurja le. Aztán házasságra lép Hermuntrut skót hercegnővel és hosszu, boldog kormányzás után mint jüt alkirály Viglet dán király ellenében elesik egy jüt pusztán (H. pusztája), mire Hermuntrut Viglethez megy nőül.

Forrás: Pallas Nagylexikon