Hammerstein-Loxten

báró, politikus és porosz miniszter, szül. Loxtenben, Hannoverában 1827 okt. 2., H. Hermann fia. 1866 előtt a hannoverai királyt szolgálta és 1866. törvényszéki elnök volt; az ország annexiója után pedig, mert a porosz alkotmányra megesküdni vonakodott, egyideig nem viselt hivatalt; de már 1867. lépett mint welf-párti követ az É.-németbirodalmi gyülésbe, hol a centrumhoz közel álló welf-csoporttal együtt, az uj birodalmi alkotmány ellen szavazott. Később agrarius létére Bismarckhoz és a konzervativekhez közeledett. A 70-es évek elején visszavonult a politikai pályáról, melyen már azért sem vivott ki nagyobb népszerüséget, mert teljesen nélkülözi a szónoki tehetséget. De szükebb hazájában (Hannoverában) azontul is erélyesen küzdött az agrarius-párt elveiért és még Caprivi kancellársága idején is kárhoztatta a kereskedelmi szerződések kötését. 1888. Hannoverában tartományi igazgató (Landesdirektor) lett; egyuttal pedig mint a Cumberland herceg magánbirtokának és a welf-alapnak rendezésével foglalkozó bizottság egyik tagja II. Vilmos császárral ismerkedett meg és azonfelül mint a német gazdák egyesületének elnöke és a Weser és Elba között létesítendő csatorna-vállalatnak tagja tette nevét ismeretessé. A Caprivi-válság után a császár (1894 nov.) közmeglepetésre heyden helyébe a földmivelési miniszteri tárcát bizta reá.

Forrás: Pallas Nagylexikon