Hammerstein-Loxten
báró, politikus és porosz miniszter, szül. Loxtenben,
Hannoverában 1827 okt. 2., H. Hermann fia. 1866 előtt a hannoverai királyt
szolgálta és 1866. törvényszéki elnök volt; az ország annexiója után pedig,
mert a porosz alkotmányra megesküdni vonakodott, egyideig nem viselt hivatalt;
de már 1867. lépett mint welf-párti követ az É.-németbirodalmi gyülésbe, hol a
centrumhoz közel álló welf-csoporttal együtt, az uj birodalmi alkotmány ellen
szavazott. Később agrarius létére Bismarckhoz és a konzervativekhez közeledett.
A 70-es évek elején visszavonult a politikai pályáról, melyen már azért sem
vivott ki nagyobb népszerüséget, mert teljesen nélkülözi a szónoki tehetséget.
De szükebb hazájában (Hannoverában) azontul is erélyesen küzdött az
agrarius-párt elveiért és még Caprivi kancellársága idején is kárhoztatta a
kereskedelmi szerződések kötését. 1888. Hannoverában tartományi igazgató
(Landesdirektor) lett; egyuttal pedig mint a Cumberland herceg magánbirtokának
és a welf-alapnak rendezésével foglalkozó bizottság egyik tagja II. Vilmos
császárral ismerkedett meg és azonfelül mint a német gazdák egyesületének
elnöke és a Weser és Elba között létesítendő csatorna-vállalatnak tagja tette
nevét ismeretessé. A Caprivi-válság után a császár (1894 nov.) közmeglepetésre
heyden helyébe a földmivelési miniszteri tárcát bizta reá.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|