Hamu
a növényi és állati anyagok elégésekor visszamaradó ásványos
alkotó rész. Régebben hamunak nevezték a nem nemes fémeknek izzitásakor keletkező
fémoxidokat is (ónhamu, rézhamu, ólomhamu stb.) A növények hamuja mindig
tartalmaz kálium-, magnézim- és kalciumoxidot, kénsavat, foszforsavat,
kovasavat, néha vasat, klórt, nátriumoxidot és aluminiumoxidot is. A növények
hamuját régebben a hamuzsir gyártására használták; a szappanfőzők, festők,
fehérítők és cserzők még ma is ebből készítik a lugot. Némi alkalmazást talált
még az üveg- és agyagáruk gyártásában és a fémkohászatban (a kemencék fészkének
kitapaztására).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|