Haner

1. György, erdélyi ev. püspök, szül. Segesvárott 1672 ápr. 28., megh. Berethalmon 1740. Hazai tanulmányainak befejezése után Vittenbergába ment, hol 1691. magisteri cimet nyert. Visszatérte után 1695-98. segesvári iskolaigazgató volt. Ekkor trappoldi, később kisdi, 1708. nagysinki, 1713. medgyesi első lelkész lett. Mint ilyen 1719. generalis dékánné, majd 1736. püspökké és berethalmi pappá választatott. Munkái. Subjectum Philosophiae moralis speciale (Vittenberga 1691); Pentecostalis pneumatologia paradisiaca (u.o. 1692); Lustratio Hebraeorum (u.o. 1692); Historia ecclesiarum Transsylvanicarum (Frabkfurt és Lipcse 1694). Összegyüjtötte az egyházra vonatkozó okmányokat s a papok kiváltságait. Sok műve maradt kéziratban.

2. H. György Jeremiás, erdélyi ev. püspök, az előbbinek fia, született Nagysinken 1707 ápr. 17., megh. berethalmon 1777 márc. 9. Midőn itthon befejezte tanulmányait, külföldre ment, hol a jenai egyetem hallgatója lett. 1730. tért vissza hazájába s először a medgyesi egyház és iskola szolgálatába lépett. 1735. kisselyki, 1740. medgyesi első pap lett. 1759. püspökké választatott s mint ilyen berethalmi lelkész is volt. Művei: Das königliche Siebenbürgen (Erlangen 1763); De scriptoribus rerum hungaricarum et transsylvanicarum (Bécs 1774); Wohlverdientes Tugenddenkmal (Halotti beszéd Clausenburger Mária Erzsébet felett, Szeben 1747). Sok műve maradt kéziratban is, melyek történeti és egyháztörténeti tartalmuak.

Forrás: Pallas Nagylexikon