Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
hang note
hang sound
hang speech
hang strain
hang tenor
hang tune
hang voice
hang vox, voces
hang elcsuk... break in th...
hang elcsuk... break of th...
hang elvált... break in th...
hang elvált... break of th...
hang leenge... cadence of ...
hang leeres... cadence of ...
hang- acoustic
hang- acoustical
hang- sonic
hang- vocal
hanga briar
hanga brier

Magyar Magyar Német Német
hang Laut (r)
hang Stimme (e)
hang Ton (r)
hang & csen... Klang (r)
hang & orgá... Organ (s)
hangjáték Hörspiel (s...
hangjegy & ... Note (e)
hanglemez Platte (e)
hanglemez Schallplatt...
hangol stimmen
hangos laut
hangosfilm Tonfilm (r)...
hangsúly Betonung (e...
hangsúlyos ... Hebung (e)
hangsúlyoz betonen
hangszalag ... Tonband (s)...
hangszalag ... Stimmband (...
hangszer Instrument ...
hangszigete... schalldicht...
hangszóró Lautspreche...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hang

Mindaz, amit hallunk. A H. az anyagnak igen gyorsan és egyformán ismétlődő mozgásából: a rezgésekből ered. Ezek a rezgések a zongora, a hegedü hurjain, rugókon, a hangvilla szárain közvetlenül megláthatók; más esetekben, p. a zongora v. a hegedü testén tapintással megérezhetők, vagy pedig alkalmas módon igen szembetünőkké tehetők. Igy a hangzásba hozott csengő v. pohár a hozzá közelített könnyü ingácskát hevesen ellöki, a reája hintett könnyü port fölveri s jól látható rezgő mozgásban tartja.

A sokféle hangok közül azokat, amelyeknek biztosan felismerhető magasságuk van, zenei hangoknak v. zöngéknek szokás nevezni. Az olyanféle hangok, amelyeket zaj, zörej, dörgés, csattanás stb. néven különböztetünk meg, szintén zenei hangokra vezethetők vissza; de v. olyan rövid tartamuak, hogy magasságuk nehezen ismerhető csak fel v. pedig igen sokféle zenei hang keverékéből állanak, amelyből az egyes egyszerü zenei hangok csak megfeszített figyelemmel vehetők ki. De ezekben is legtöbbször egy bizonyos hang tulnyomó, melynek magassága nyomban felismerhetővé válik, ha egy másik, ugyanolyan eredetü hanggal hasonlítjuk össze. Igy p. a vizfelületre eső cseppektől, vagy pedig a kemény földfelületre dobált fahasáboktól támasztott hangok magasságbeli különbsége minden nehézség nélkül észrevehető.

A zenei hangok keletkezését a szirénák segélyével szokták megmagyarázni. Legegyszerübb a Savart szirénája. Ez tengelyen forgó fogaskerék, melynek fogaihoz forgás közben papirszeletkét, vagy valamilyen gyenge rugócskát illesztenek; ennek a fogakhoz való szapora ütődése hangot támaszt, mely annál magasabb, mennél gyorsabban forog a kerék. Ettől lényegében nem, csak alakjában különbözik a Seebeck-féle sziréna. Ez kör mentén egyenlő közökben lyukakkal ellátott korong, mely gyors forgásba hozatván, szintén a forgás sebességével emelkedő magasságu hangot ad, ha lyuksorára vékony csövön keresztül fuvunk. Előbb a fogaktól mozgatott rugócska, most pedig a lukyaktól egyenlő időközökben, szaporán megszaggatott légáram a levegővel lökéseket közöl, melyek a hallószevünkig elterjedvén, hang alakjában jutnak tudomásunkra. Ezzel be van bizonyítva, hogy egymást igen szaporán követő egyforma ütések, lökések felismerhető magasságu hangot hoznak létre, mely annál magasabb, mennél szaporább lökésekből, rezgésekből ered. Minthogy pedig a rezgéseknek egyenlő szaporasága esetében a létesített hang magassága mindekor ugyanaz, bármilyenek legyenek különben a rezgések v. lökések: a rezgéseknek egy bizonyos időre, p. egy másodpercre első száma a hang magasságának biztos mértéke. A rezgések 1 máaodpercrcnkénti számát rezgásszámnak nevezzük.

A sziréna még a zenei hangközök (intervallumok) fizikai törvényeinek megállapítására is alkalmas. Ugyanis az egyenletes sebességgel forgó sziréna-korong 8 lyukas során kivül a többieket is megszólaltatván, a zeneileg képzett hallás felismeri, hogy a 16 lyukas sor a 8 lyukas sor hangjának az oktávája, a 12 lyukas soré a quint, a 10 lyukas soré pedig a nagy terc; és felismeri azt is, hogy a 16 lyukas sor a 12 lyukasnak a quartját adja. ha megváltozik a forgás sebessége, más lesz az összes hangok baszolut magassága, de a hangközök jellege, vagyis a hangok viszonylagos (relativ) magassága nem. Két hang intervallumát az egyenlő időkre eső rezgések számának a viszonya határozza meg. Ezek a viszonyok nyilván az illető lyuksorok számainak viszonyával egyenlők. Eszerint az oktávát adó viszony 16:8, vagy rövidebben 2:1, a quinté 12:8, vagyis 3:2; a quarté 16:12, vagyis 4:3; a nagy tercé 10:8, azaz 5:4. Két hang közül a mélyebbiket, amelyhez a másiknak a magasságát viszonyítjuk, alaphangnak (l.o.) nevezvén, nyilvánvaló, hogy az alaphang 1 rezgésére az oktávának 2 rezgése; az alaphang 2 rezgésére a quintnek 3 rezgése; az alaphang 3 rezgésére a quartnak 4 rezgése; az alaphang 4 rezgésének a nagy terc 5 rezgése esik. Az itt adott hangközök összhangzóknak neveztetnek, mert két-két ilyen hang kellemesen hangzik együtt vagy egymásután. Feltünik, hogy mennél tökéletesebb az összhangzás, annak kisebb egész számok viszonya fejezi ki a hangközt. Igy p. az oktáva 2:1, a guint 3:2, stb. Ezeket a viszonyszámokat nem csak hangköznek, hanem magának annak a hangnak jelölésére használják, mely az alapul vett hanggal az illető hangközt adja. Igy p. 2/1 - rövidebben 2 - 3/2, 4/3, 5/4 azokat a hangokat jelentik, melyek az alaphanggal, mely ez esetben 1-gyel jelöltetik, oktávát, quintet, quartot vagy tercet ad.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is