Hangfaj

egyenlő értelmü a hangnemmel (l. o.). Mind a két elnevezéssel szemben a mi zenerendszerünk voltaképen csak kétféle H.-t v. hangnemet ismer, ugymint: kemény (dur) és a lágy (moll) H.-t. A régi görög zenerendszertől átvett kromatikus és enharmonikus H., magukban véve sem dallami, sem harmoniai alapul nem szolgálhatnak, mert enharmonikus (mint pusztán ideális) alap szerint egyszerre két különböző félhangot dallami v. harmoniai alapul venni nem lehet. A kromatikus hangfaj pedig valamely diatonikus zöngsorra való támaszkodás nélkül szintén nem szolgáltat sem dallami, sem harmoniai alapot.

Forrás: Pallas Nagylexikon