Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hangjegyek... ----

Magyar Magyar Német Német
Hangjegyek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hangjegyek

A mai H. az ötvonalu rendszer alapján állanak, s vagya vonalakra, vagy a vonalközökre, vagy az öt vonal fölé, vagy alá iratnak. Az öt vonal sorrendjét alulról fölfelé számítják akként, hogy a legalsó vonal az első s igy tovább; ugyanigy számíttatik a négy vonalköz is.

[ÁBRA] oszlanak az 1. alatt egész, a 2. alatt fél, a 3. alatt negyed, a 4. alatt nyolcad, az 5. alatt tizenhatod, a 6. alatt harmincketted, a 7. alatt hatvannegyed, s a 8. alatt százhuszonnyolcad hangjegyekre, mely eloszlás akként értendő, hogy az egész hangjegy ([ÁBRA]) mindig négy egyenlő időrészt igényelvén (tekintet nélkül a sebesség v. lassuság bármely fokára), a többi ez egységnek fél időrészére esik, vagyis: egy fél hangjegy az gésznek felét, a negyed egy negyedét, a nyolcad egy nyolcadát s igy tovább képviseli. A hangjegyek időértékre nézve egy v. több ponttal is elláttatnak (három pontnál több a gyakorlatban alig fordul elő, valamint az egésznek 128 résznél többre, azaz ennek kétszeresére való fölosztása sem). A pont minden faju hangjegy mellett állva, annak időértékét felével meghosszabbítjaa, tehát az egész mellett [ÁBRA] annyi mint [ÁBRA]; a fél hangjegy mellett annyi mint [ÁBRA] s igy tovább. A H.-et sokszor szünjelek képviselik s igy minden fajnak megvan a maga megfelelő szünjele. Az egésznek a vonalendszer negyedik vonala alatt helyezett vastagabb vonás, u. m.: [ÁBRA] szünjel felel meg. A H. viszonylagos hangmagasságát mindig a zenedarabok elején alkalmazásba vett u. n. kulcs (l. o.) határozza meg, mely szerint ugyanegy vonalra v. vonalközre irt hangjegy sokszor különböző hangmagasság v. mélységre esik. A hangjegyek különféle jelzésekkel láttatnak el, melyek a hang erőssége v. gyengeségére vonatkoznak. L. Dinamika.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is