Hangjegyek
A mai H. az ötvonalu rendszer alapján állanak, s vagya
vonalakra, vagy a vonalközökre, vagy az öt vonal fölé, vagy alá iratnak. Az öt
vonal sorrendjét alulról fölfelé számítják akként, hogy a legalsó vonal az első
s igy tovább; ugyanigy számíttatik a négy vonalköz is.
[ÁBRA] oszlanak az 1. alatt
egész, a 2. alatt fél, a 3. alatt negyed, a 4. alatt nyolcad, az 5. alatt
tizenhatod, a 6. alatt harmincketted, a 7. alatt hatvannegyed, s a 8. alatt
százhuszonnyolcad hangjegyekre, mely eloszlás akként értendő, hogy az egész
hangjegy ([ÁBRA])
mindig négy egyenlő időrészt igényelvén (tekintet nélkül a sebesség v. lassuság
bármely fokára), a többi ez egységnek fél időrészére esik, vagyis: egy fél
hangjegy az gésznek felét, a negyed egy negyedét, a nyolcad egy nyolcadát s igy
tovább képviseli. A hangjegyek időértékre nézve egy v. több ponttal is
elláttatnak (három pontnál több a gyakorlatban alig fordul elő, valamint az
egésznek 128 résznél többre, azaz ennek kétszeresére való fölosztása sem). A
pont minden faju hangjegy mellett állva, annak időértékét felével
meghosszabbítjaa, tehát az egész mellett [ÁBRA] annyi mint
[ÁBRA]; a fél hangjegy mellett annyi mint [ÁBRA] s igy
tovább. A H.-et sokszor szünjelek képviselik s igy minden fajnak megvan a maga
megfelelő szünjele. Az egésznek a vonalendszer negyedik vonala alatt helyezett
vastagabb vonás, u. m.: [ÁBRA] szünjel felel meg. A
H. viszonylagos hangmagasságát mindig a zenedarabok elején alkalmazásba vett u.
n. kulcs (l. o.) határozza meg, mely szerint ugyanegy vonalra v. vonalközre irt
hangjegy sokszor különböző hangmagasság v. mélységre esik. A hangjegyek különféle
jelzésekkel láttatnak el, melyek a hang erőssége v. gyengeségére vonatkoznak.
L. Dinamika.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|