Hangrend

v. hangvonzat (németül Vokalharmonie), a magyarnak s más ural-altaji nyelveknek az a sajátsága, mely szerint a magánhangzók közül a magas hangok csak a magasakkal, a mélyek csak a mélyekkel szeretnek egy szóban egyesülni. Bővebben l. Illeszkedés.

Forrás: Pallas Nagylexikon