hangsúly
A beszédben egyes szavak egy-egy szótagjának kiemelése a
környezetükhöz képest nagyobb
hangerővel. A magyar nyelvben a szavak hangsúlya rendszerint a szó első
szótagjára esik. A mondat
hangsúlyát elsősorban értelmi, ezenkívül néha érzelmi, olykor ritmikai tényezők
határozzák meg. Szinte
mindig hangsúlyos az elől álló állítmány (pl.: Zúg a tömeg) és a minőség- v.
mennyiségjelző, valamint az
állítmány elé kiemelt tárgy és határozó; a kérdő névmás. a tagadószó és
az indulatszó.
Rendszerint hangsúlytalan a névelő, a névutó és az egyes kötőszó.
Zenéban a hangsúly rendszerint
az ütem első egységére jutó nyomaték. Ez biztosítja a zene belső
ritmusának folyamatosságát,
lendületét. Az egyszerű ütemben a hangsúlyos és a hangsúlytalan ütemrészek
szabályosan váltakoznak. Az
összetett ütemben főhangsúlyos, mellékhangsúlyos és hangsúlytalan ütemrészek váltakoznak.
Sajátos ritmikai
jelenség a szinkópa.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német