hangtan

A nyelvtannak az a része, amely egy nyelv beszédhangjainak képzésével, rendszerével foglalkozik. Két része van: a fonológia, amely a beszédhangokat (fonémákat), mint nyelvi értékű elemeket vizsgálja, és a fonetika. amely a hangokat, mint élettani és fizikai jelenségeket elemzi. A beszédhangok változásaiban törvényszerűségek mutatkoznak, ezeket hangtörvényeknek nevezzük. A magánhangzók egymásra hatásának eredménye a hangrend és az illeszkedés. A hangrend szempontjából van magas (pl. elem), mély (pl. alany) és vegyes (pl. írás) hangrendű szavunk. A szótő hangrendjéhez illeszkednek a toldalékok (elemnek, alanynak, írásnak). A háromalakú toldalékok (pl.: -hoz, -hez, -höz) ajakműködés szerint is illeszkednek. A hasonulás abban áll, hogy két szomszédos mássalhangzó közül az egyik a másik hatására megváltozik: lehet részleges és teljes. Összeolvadás alkalmával pedig mindkét mássalhangzó képzése megváltozik, egy harmadik hangot ejtünk helyettük.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• nyelv
• rendszer
• hang
• jelenség
• törvényszerűség
• szótő
• toldalék