Hangversenymester

(ném. Concertmeister, franc. violon solo, ang. leader). E szó nem felel meg helyesen a hozzá füződő értelemnek, mert az illető személy hatáskörének sulypotja egészen másra szokott esni, mint amit e szó kifejez. A hangverseny-mesteri cim manapság csak az udavarok és szinházaknál fordul elő. Az udvari H. hivatása az, hogy az uralkodók termeiben tartatni szokott hangversenyeket rendezze és vezesse s ha maga is virtuoz, valamely hangszeren rendesen közre is működik, különben csak diszállás. Udvari H.-nek mindig nagy tekintélyü zemenűvészeket szoktak kinevezni. A szinházi H. rendesen az első hegedüsök sorából kerül ki, kinek azután feladata operák közben a szolo-részket játszani s felügyelmi arra, hogy a zenekar minden hangszere, de főleg a vonós hangszerek a normál hangvilla szerint legyenek hangolva, szóval ő a zenekar feje és vezére s esetleg a karnagy akadályoztatása esetében annak dirigense is. Az udvari H. cim egészen különböző az udvari kamara-virtuózi v. énekművészi cimtől, mert mig udvari H. csak egy szokott lenni, addig az duvari kamara-virtuóz és énekeseknek egész légiója van, még ugyanegy udvarnál is. Ez nem isegyéb mint puszta cimkitüntetés.

Forrás: Pallas Nagylexikon