Hangyafa

(növ., Ambauba, imbauba, ágyufa) a kenyérfafélék délamerikai fája, törzse magas, gyürüs, s mint az ága is, odvas, üres: virga apró, füzéres. A C. pelata L. 9-12 m. magas koronáját a vadgesztenyééhez hasonló nagy, pajzsdad, kerekszivalaku, a visszáján molyhos, 7-9 karéjos levelek alkotják. Ny.-India és Délamerika hegyi erdeiben terem. Nálunk az üvegház disze. Kérgével cserzenek, hársa fonás-szövésre alkalmatos. Borizü gyümölcsét eszik, a lajhár főleg ezzel táplálkozik. Üres féájában a hangya szivesen tanáyzik. A benszülöttek ezzel gyujtanak tüzet, t. i. léket vágnak bele s azután a száraz darabfát erősen, gyorsan belédörzsölik vagy a fűt a H. darabjához dörzsölik, mig meg nem gyulad. A braziliai nép odvas fáját vizvezető esőnek és tutajnak használja, mert nagyon könnyü.

Forrás: Pallas Nagylexikon