Hangyász

(állat, Myrmecophaga L:), a féregnyelvü foghijas rendbe, a Myrmecophagidák családjába tartozó emlős nem. Oldalt összenyomott testük, hosszu fejük és farkuk van. Szájnyilásuk igen kicsi. Állkapcsaikban fogak nincsenek. Nyelvük féregalaku, igen hosszu, messze kinyujtható és ragadós hártyával borított. Ezen szervökkel fogják a hanygákat. Mellső lábaiknak külső szélére és befelé álló karmaikra, a hátsóknak pedig egész talpára nehezednek a járáskor. Dél-Amerikában Guinától La Platáig élnek. 3 faja ismeretes: a nagy hangyászó v. jurumi (M. jubata L. képét l. a Foghijasok mellékletén, VII. kötet). Szürke fekete szinü, két oldalt válltól kezdve, hátrafelé világos szürkével szegélyzett fekete sávvonul. Háta közepén és farkán sörtenemü sörénnyel diszített. Mellső lábain 4 erősebb, a hátsókon 5 gyengébb karom van. Testének hossza 1,30 farkhossza 0,7 m. Nyelvét mintegy ötven cm.-nyire öltheti ki. Hazája Dél-Amerika keleti részei. Husát a benszülöttek eszik. Nappal csendesen kóborol, vagy pihen. Szelid, csendes természetü. Eledele hangyák és termeszek. A nőstény tavasszal csak egyet fiadzik, melyet egy darabig a hátán magával hord. - A három ujju H. (M. tetradactyla L., tamandua, Caguare), valamivel kisebb, mint az előbbi. Mellső végtagján 5, a hátsón 4 karommal. Fogódzó farkának csak a bázisa szőrös, vége felé pikkelyes. Szine fehérsárga, válla és oldalai feketék. Hazája Brazilia és Paragua. Husát eszik, szőrös bőrét használják a benszülöttek. Sajátszerü, mosuszszerü szaga van. - A kétujju H. (M. didactyla L.), mellső végtagja csak 2 karom, fogódzó farkkal. Selyemtapintatú szőre a háton rókavörös, hason szürkés. Hosszu 22, a farkhossza 18 cm. Hazája Peru és Brazilia. Husát hasonlóan eszik.

Forrás: Pallas Nagylexikon