Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hansen... ----

Magyar Magyar Német Német
Hansen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hansen

1. H.-Henrik, dán festő, szül. Haderslebenben 1821 nov. 23-án, megh. Kopenhágában 1890 jul. 11-én. 1842. a kopenhágai akadémia növendéke lett, utóbb diszítményeket festett a kopenhágai Thorwaldsen muzeumban és IV. Keresztély király kápolnájában a roeskildi székesegyházban. 1847. Német-, 1875. Olaszországban tett utazást. Legjobb festményei: IV. Keresztély király szobája a Rosenborg-kastélyban; Sale del collegio a velencei dogepalotában; a frederiksborgi templom belseje.

2. H. Károly frigyes Sundt, norvág festő, szül. Stavangerben 1841 január 30. Kopenhágában, Düsseldorfban és Párisban tanult. Kiváló előszeretettel fest jeleneteket a norvég nép életéből; ilyenek: Szembesítés (Stockholm, nemzeti muzeum); A börtönben (Kristiania, nemzeti képtár); Világi prédikátor; Temetés a tengeren (1890, Danzig, városi képtár). Kopenhágában él.

3. H. Konstantin, dán festő, szül. Rómában 1804 nov. 3., megh.Kopenhágában 1880 márc. 29-én. A dán monumentális festészet tulajdonképeni kezdeményezője a roeskildi székesegyházban és a kopenhágai egyetem épületében festett reskóképei révén. Egyéb festményei: A Nápolyi mólón; Őge lakomája; Az alkotmánythozó országgyülést ábrázoló kitünő nagy képe.

4. H. Móric Krisztofer, norvég nyelvész, novellairó és költő, szül. Modumban 1794 jul 5., megh. Kongsbergben 1842 márc. 16. Nyelvtanító volt Kristianiában, majd Drontheimban és 1826. rektor lett Kongsbergben. Művei: Diftninger (1816); novellék: Luren, Bjergmanden, Den gale Christian; drámák: Nor og Gor (ünnepi szindarab, mely a két norvég birodalom egyesülése alkalmával készült); Hakon Athelstan (1838); regény: Polykarps supplerede Manuskripter eller en Slaegts Historie; lirai, stb. költemények: Norsk Idyllekrand (Kristiania 1831) cimmel; Skrifter (Bergen 1841-43); Noveller og Fortaellinger (Schwache kiadása, Kristiania 1855-58, 8 köt.).

5. H. Péter András, német csillagász, szül. Tondernben (Slezvig hercegségben) 1795 dec. 8., megh. 1874 márc. 28. 1821-től kezdve Schumacher segéde volt Altonában, 1825. pedig a Gotha melleti Seeberg csillagvizsgáló intézetének lett igazgatója. Munkái közül említendők: Die gegenseitigen Störungen des Jupiter und des Saturn (1831); Geodätische Untersuchungen (1865-1869); Anwendung der Methode der kleinsten quadrate auf Geodäsie (1868). H. a Königl. Sächs. Gesellschaft der Wiss. tagja volt.

6. H. Teofil, dán építész, szül. Kopenhágában 1813 jul. 13., megh. Bécsben 1891 febr. 17. H. Keresztély építész (szül. 1803., megh. 1883). testvére és tanítványa; szülővárosában tanulta az építészetet, aztán Olasz- és Görögországba ment. Athénben ő építette Sina költségén az akadémia-épületét és a Demetrius-házat az Alkotmánytéren. 1846. Bécsben telepedett le, ahol számos magánházat épített és az arzenálban levő fegyvermuzeum építését vezette. 1869. főépítészeti tanácsossá, 1884. a bécsi képzőművészeti akadémián az archittektura tanárává nevezték ki. Báróságot is kapott. Számos nevezetes bécsi középület az ő műve (a bécsi uj tőzsde tőle való épületének rajzát I.II.köt., Bécs); az építészetben H. a hellén klasszicizmus utolsó jelentékeny képviselője. Diszművét: Theophilos H. und seine Werke, Niemann G. és Feldegg Ferdinánd adták ki ki (Bécs 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is