Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hantken... ----

Magyar Magyar Német Német
Hantken... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hantken

Miksa (prudniki), paleontologus, szül. Jablonkán (Szilézia) 1821 szept. megh. Budapesten 1893 jun. 26. Miután gimnáziumi tanulmányait Teschenben elvégezte, a bécsi egyetemen filozofiai tanulmányokkal foglalkozott. Majd Selmecre ment, itt 1846. elvégeztea bányászakadémiát és mindjárt mint bányász szolgálatba os lépett. 1852. Doroghon (Ezstergom) mint bányatiszt működött. 1858. Budapestre költözött. 1866. muzeumi őr lett. 1869. őt bizta meg a földmivelésügyi miniszter a földtani intézet szervezésével, amelynek első igazgatója lett miniszteri osztálytanácsosi ranggal. A tudományos akadémia 1864. levelező és 1874. rendes tagjává választotta. 1876. a paleontologia magántanára lett a budapesti tud. egyetemen. 1882. pedig érdemeinek jutalmazására létesítették a budapesti tudományegyetemen a paleontologoai tanszéket. 1888. a bolognai egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Egyike volt legjelesebb és leghirnevesebb tudósainak és különösen a szénkutatások terén európai hirnévnek örvndett. A magyarországi harmadkori képződmények tanulmányozása körül halhatatlan érdemeket szerzett. Munkáiban sok uj állatfajt vezetett be az irodalomba. Különös előszeretettel a feraminiferákkal foglalkozott és ezek közül különösen a nummulitokkal, ugy hogy ezen a téren korának első specialistája volt. Madarász Edével a nummulitoknak egy uj, az eddigieknél sokkal jobb kikészítési módját találta föl; ezen uj módszerrel kikészített nummuliteknek gyüjteményei több kiállításon kitüntető érmet és elismerő oklevelet kaptak. Főbb művei: Die Umgebung von Tinnye bei Ofen (Jahrbuch d. k. k. geol. R. A., 10. köt. 1859); Geologiai tanulmány Buda s Tata között a magyar tud. akadémia (Math. és Természettud. Közleményei 1. kötet 1861); Budai márga (u.o. 2, kötet 1873); A beocsini márga földtani kora (Akad. Értekezések IV. köt., 1874); Uj adatok a déli Bakony föld- és őslénytani ismeretéhez (Földtani Int. Évkönyve, 3. köt. 1875); A nummulitok rétegzeti jelentősége a délnyugati középmagyarországi hegység harmadkori képződményében (akad. Értekezések, 5. köt. 1875); A Clavulina-Szabói réteg faunája (I. rész, Foraminiferák Földt. Int. Évkönyve. 4 köt. 1875); A budavidéki ó-harmadkori képződmények (Földtani Közlöny 10. köt. 1880); A magyarországi mész- és szarukövek górcsövi alkatáról (Math. és Természettdu. Értesítő, 2. köt. 1884); Uj adatok a budanagykovácsii hegység és az esztergomi vidék föld- és őslénytani ismeretéhez (Értekezések a Természettud. Köréből, 14. köt. 1884); Amerikai nummulitok (Földtani Közlöny XVI. köt. 1886); Tinnyea Vásárhelyii, egy uj csiganem és uj faj a congeria-rétegekről (u.o. 17. köt. 1887). Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai (Budapest 1871); A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata (u.o. 1878); Az ajkai kőszéntelep földtani kora.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is