Hantken
Miksa (prudniki), paleontologus, szül. Jablonkán (Szilézia)
1821 szept. megh. Budapesten 1893 jun. 26. Miután gimnáziumi tanulmányait
Teschenben elvégezte, a bécsi egyetemen filozofiai tanulmányokkal foglalkozott.
Majd Selmecre ment, itt 1846. elvégeztea bányászakadémiát és mindjárt mint
bányász szolgálatba os lépett. 1852. Doroghon (Ezstergom) mint bányatiszt
működött. 1858. Budapestre költözött. 1866. muzeumi őr lett. 1869. őt bizta meg
a földmivelésügyi miniszter a földtani intézet szervezésével, amelynek első
igazgatója lett miniszteri osztálytanácsosi ranggal. A tudományos akadémia
1864. levelező és 1874. rendes tagjává választotta. 1876. a paleontologia
magántanára lett a budapesti tud. egyetemen. 1882. pedig érdemeinek
jutalmazására létesítették a budapesti tudományegyetemen a paleontologoai
tanszéket. 1888. a bolognai egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Egyike
volt legjelesebb és leghirnevesebb tudósainak és különösen a szénkutatások terén
európai hirnévnek örvndett. A magyarországi harmadkori képződmények
tanulmányozása körül halhatatlan érdemeket szerzett. Munkáiban sok uj állatfajt
vezetett be az irodalomba. Különös előszeretettel a feraminiferákkal
foglalkozott és ezek közül különösen a nummulitokkal, ugy hogy ezen a téren
korának első specialistája volt. Madarász Edével a nummulitoknak egy uj, az
eddigieknél sokkal jobb kikészítési módját találta föl; ezen uj módszerrel
kikészített nummuliteknek gyüjteményei több kiállításon kitüntető érmet és
elismerő oklevelet kaptak. Főbb művei: Die Umgebung von Tinnye bei Ofen
(Jahrbuch d. k. k. geol. R. A., 10. köt. 1859); Geologiai tanulmány Buda s Tata
között a magyar tud. akadémia (Math. és Természettud. Közleményei 1. kötet
1861); Budai márga (u.o. 2, kötet 1873); A beocsini márga földtani kora (Akad.
Értekezések IV. köt., 1874); Uj adatok a déli Bakony föld- és őslénytani
ismeretéhez (Földtani Int. Évkönyve, 3. köt. 1875); A nummulitok rétegzeti
jelentősége a délnyugati középmagyarországi hegység harmadkori képződményében
(akad. Értekezések, 5. köt. 1875); A Clavulina-Szabói réteg faunája (I. rész,
Foraminiferák Földt. Int. Évkönyve. 4 köt. 1875); A budavidéki ó-harmadkori
képződmények (Földtani Közlöny 10. köt. 1880); A magyarországi mész- és
szarukövek górcsövi alkatáról (Math. és Természettdu. Értesítő, 2. köt. 1884);
Uj adatok a budanagykovácsii hegység és az esztergomi vidék föld- és őslénytani
ismeretéhez (Értekezések a Természettud. Köréből, 14. köt. 1884); Amerikai
nummulitok (Földtani Közlöny XVI. köt. 1886); Tinnyea Vásárhelyii, egy uj
csiganem és uj faj a congeria-rétegekről (u.o. 17. köt. 1887). Az esztergomi
barnaszénterület földtani viszonyai (Budapest 1871); A magyar korona
országainak széntelepei és szénbányászata (u.o. 1878); Az ajkai kőszéntelep
földtani kora.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|