Hánytatószerek

(emetica). Ezen szerek, melyek kis dózisban rendesen köptető hatásuak, leginkább azáltal idézik elő a hányást, hogy a bolygóidegnek gyoorbeli végződéseit ingerelvén, a nyultvelőben levő hányási gócnak működését váltják ki. Egy-kettő közülök (apomorfin, emetin) talán közvetlenül, avár utján is képesek e gócot ingerületbe hozni. Ma már a hánytatókat nem használják oly gyakran mint régen, rendesen mérgezések és igen súlyos, fuladással fenyegető tüdőbajok (tüdővizenyő, croup) esetében szokták rendelni, ekkor is vigyázattal, mert e szerek egynémelyike (hánytató borkó stb.) óvatosság nélkül használva gyermekeknél, nőknél, öreg v. elgyöngült, szivbajos embereknél veszedelmes összeesést és ájulást okozhat. Legnevezetesebb hánytatóink az apomorfin, az ipekakuanha, a rézgálic, a hánytató borkő, a mustárliszt.

Forrás: Pallas Nagylexikon