Harács

(török, helyesebben haráds), a mohammedán államokban nem mohammedán alattvalóktól szedett adó egy neme. Kétféle H. van: föld- és fej-H. H.-on általánosságban azta földadót értik, melyet a mohammedán hatóságok egyházi törvényeik alapján azon földek után szednek, melyek a mohammedán foglalások idején a nem mohammedán lakosok szaba birtokában meghagyattak. A H.-nak alávetett földek tehát milk-földek (l. Erázi), vagyis a tulajdonos tulajdonjoga felettük korlátlan. A föld-H. kétféle: v. hányados (harádsi muká-szeme) azaz a föld termése után a termény minemüsége szerint annak egy tizedrészéről kezdve a feléig terjedhető része fizettetik évenkint, avagy pedig átalányszerü (harádsi muvazzaf), ha bizonyos meghatározott s változatlan átalányösszeg követeltetik évi adó fejében. A H. kivetésének módját Omer khalifára vezetik vissza. A fej-H. (dsizje) a nem mohammedán alattvalóktól évenkint szedett fejadó. Fizet pedig egy munkaképes szegény ember 12 dirhemet, középvagyonu 24, és a gazdag 48-at. Szegénynek tekinthető az, kinek nincs 200 dirhemnyi vagyona, akinek 200-tól 10000 dirhemig érő vagyona van, az jómódú, akinek ennél is többje van, az gazdag.

Forrás: Pallas Nagylexikon