Harald

régi germán férfinév (hari szóból, mely a. m. úr, harcos, mai nap Herold a. m. hirnök), több király neve.

1. H. Hildetand, dán király, Rörik király és Öda fia; nagyatyja, Ivar Widfadme után kezdett uralkodni, 645 körül. Midőn öreg korában megvakult, Svédország koronáját féltestvére fiának, Sigurd Ringnek adományozta. De mivel ez a kikötött évi adót megfizetni nem akarta, 695. a Bravalla-mezőn ütközetre került a dolog, melyben H.-t saját szolgája agyonütötte.

2. H. Heriold, dán király, Jámbor Lajos frank király segítségével legyőzte vetélytársait, Göttrik fiat. 826. Mainzban a kereszténységre tért s magával vitte Dániába szent Ansgar hittérítőt (l.o.) 837. Horich által elüzetett s számüzetésben, Frizföldön haltel.

3. H. Blaatand, a Kékfogu H., dán király, az Öreg Gorm fia, vitéz harcos, ki 936 óta uralkodott. 947. elismerte I. v. nagy Ottó német király felsőségét s megengedte országában a püspökségek szervezését. Norvégiában előbb Harald Graafellt, majd a dán felsőség elismertetése mellett Hakont segítette uralomra. I. Ottó halála után megkisérlette, de siker nékül, Slezviget elfoglalni. A keresztény vallásnak barátja volt, de magacsak késő aggkorában vette fel a keresztséget. Saját, a pogánysághoz szító fia, Sven Gabelbart által elüzetve, Jomsburgba (az Odera torkolatánál) menekült, hol 986. meghalt.

4. H. Sven, dán király, Gabelbart fia, atyjától 1012. mint külön királyságot, Dániát kapta, de már 1016 elhalt.

5. H. Hein, dán király, Sven Estrithson fia. 1076. lépett trónra és négy évi békés uralkodás után 1080. halt el.

6. H. I. Harefot, kit fürge lábairól Nyullábnak neveztek, angol király, Nagy Kanut és Alfgiva fia. Atyja halála után (1035) Oxfordban királlyá választották, de már 1039. elhalt, még mielőtt versenytársa, mostoha testvére Hartaknut, Dánia királya, ki szintén igényt tartott az angol koronára, Angliában kikötött.

7. H. II., angol király, Godwin wessex-i gróf fia, Hitvalló Eduárd sógora, ennek 1066. bekövetkezett halála után az angol nagyok által királynak választatott. A norvégeket, kik elismerni nem akarták, Stamfordnridgenél megverte, de Hódító Vilmos normandiai herceggel szemben, ki szintén fellépett ellene, Senlacnál 1066 okt. 14. a csatát és életét veszítette. Ő volt az utolsó angolszász király.

8. H. (I.) Harfagar, a Széphaju, norvég király, 863. lépett trónra. A nagyok hatalmának romjain megalapította kiméletlen eréllyel a királyságot. Ezért sokan alattvalói közül a tengerre menekültek és kalózokká lettek. H. ekkor nagy hajóhadat szerelt fel s meghódította a Farör-, Shetland- és orkney-szigetet és Skóciának egy részét. 930. a trónról fia, Erich Blodyxa javára lemondott és 933. Drontheimban elhalt.

9. H. (II.) Graafell, norvég király, az előbbinek unokája 950., miután testvérei pénzért igényeikről lemondottak, trónra lépett. 963. Harald Blaatand dán király Jütlandba csalta, megölte és Norvégiát Dániához csatolta.

10. H. (III.) Hardrada, a Kemény, norvég király, Sigurd fia.1029. Norvégiából elüzetve, Konstantinápolyba menekült s ott mint a császári gárda főnöke szolgált az udvarnál. Ebben az áéllásban vitézségével szárazon és vizen dicsőséget aratott. Elvégül azonban beleunt a pompába és távozni készült: midőn pedig bebörtönözték, a fogságból Oroszországba szökött, hol Jaroszláv nagyherceg leányát, Erzsébetet nőül vette. Majd visszatért Norvégiába s 1047. unokaöccse, Magnus halála után uralkodó lett. A királyi székhelyt ő tette átDortheimból Opslóba (Kristiania). 1066. esett el Angolországban a stamfordbridgei ütközetben.

11. H. (IV.) Gille, norvég király, 1127. Irországból Norvégiába ment át, ahol mint Magnus király állítólagos fia, trónigényekkel lépett fel. Miután a tüzpróbát kiállotta, 1130-1134-ig IV. Magnusszal közösen uralkodott. 1134. uralkodótársát megvakította s azóta egyedül uralkodott 1136-ig, amikor alattvalói meggyilkolták.

Forrás: Pallas Nagylexikon