Harangod
Zemplén vármegye D-i részében a Herbád, lagalsó folyása, a
Tisza és a Hegyalja közt elterülő sik neve, melynek kitünő, könnyü, fekete
földje van, itt-ott szikes, É-i része pedig mészköves és mésztuffos
részletekkel. Nevét a hagyomány szerint onnan vette, hogy a török uralom
korában a Rákócziak e vidéknek, mint katonailag és gazdasűágilag fontos
birtoknak védelmezésére Gesztely, Hernád-Németi, Hidvég, Kesznyéten és
Tisza-Luc mellett, melyek fontos hadi pontok voltak s a XVII. sz.-i háborukban
nevezete szerepet játszottak, erős földvárakat s azok mindegyikébe magas
őrtornyokat emeltettek fából, ezekbe pedig messzire elhangzó harangokat
tétettek, melyek a népnek jelt adtak, ha bármely oldalról ellenség látszott
közeledni. A H.-on sok jeles uradalom és gazdság van s lakóinak főfoglalkozása
a gazdálkodás és baromtenyésztés, V. ö. Az osztrák-magyar monarchia irásban és
képben, Magyarország II. kötete 270-280 l.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|