Harcsa

(állat), Silurus L. a nyilthólyagu halak harcsafélék családjának egyik neme, nagy, lapitott fejjel, bajuszos szájjal, meztelen testtel. Mintegy 6 élő faja ismeretes az északi mérsékelt öv vizeiből, de nálunk csak egy faja tenyészik, a lesőharcsa (S. galnis L.), melynek felső állkapcsán kétoldalt egy-egy hatalmas, alsó állkapcsán pedig négy rövid bajusz emelkedik. Teste igen nyálkás, sikos és bőrében nincsenek pikelyek; feje teteje, háta és uszóinak széle kékesfekete, néha zöldesbe látszó, oldalai zöldesfeketék, hasa világosabb és olajzöld foltokkal tarkázott. Májustól juliusig ívik: 1-4 m. hosszura, 50-100 kg. nehézre is megnő. A csendes, mély, iszapos vizet szereti. Igen falánk és utonálló rabló, mely az iszapba vonulva meg, bajuszait folyton mozgatja s a kis halak utána kapnak, mint féreg után, mikor is a H. aztán elnyeldesi őket. Husa kövéár s meglehetős jó izü. Hazánk minden nagyobb folyójában tenyészik.

Forrás: Pallas Nagylexikon