Hardegg
Ferdinánd (Hardeck) gróf, Rudolf király szomoru hirhez
jutott hadvezére, Győr várának kapitánya. Midőn 1593 okt. közepén Szinán török
nagyvezér közeledésének hirére Komárom mellett Pálffy Miklós, Illésházy István,
Nádasdy Ferenc, H. s más urak csapatai egyesültek, Rudolf király fővezérré H.-t
nevezte ki. A sereg Székesfehérvárnak indult, megkezdte ennek ostromlását, majd
a vár fölmetésére közelgő Hasszán budai pasa ellen fordult, ki 1593 nov. 3.
Pákozdnál teljes vereséget szenvedett. A magyar vezérek ismét Székesfehérvár
ostromához akartak fogni remélvén, hogy a megrémült őrség gyorsan fog engedni.
De a német származásu H., féltékenykedve a magyar urak esetleges babéraira,
seregével Győrbe ment vissza, ekképpen meddővé téve a pákozdi nagy győzelmet.
1594 máj. midőn Mátyás főherceg Esztergomot ostrom alá vette, a hadi tanácsban
Ungnad Dáviddal nagy, de káros befolyása volt H.-nak is, kinek részben
tulajdonitható e hadi vállalat sikertelensége. 1594 őszén Szinán nagyvezér
megszállotta a Bécs kulcsának tekintett Győr várát, mely kiválóan megerősítve,
eleséggel és hadi fölszereléssel dusan ellátva, sokáig állhatott volna ellen.
De gyáva kapitánya, H., 1594 szept. 29. az ostromlók meglepetésére feladta a
várat, csupán az őrságnek fegyvereivel és podgyászával való szabad elvonulását
kötvén ki. Ezért Bécsben hűtlenségi pert indítottak ellene és főemberével,
Perlin János Miklóssal együtt lefejezték.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|