Hardy

(ejtsd: ardi), 1, Sándor, francia szinész és szinmüiró, szül. Párisban 1570 körül megh. 1632. A Théatre du Marais szinház igazgatója (1600 óta) volt, melynek számára állítólag 6-800 darabot, tragédiákat, tragikomikákat, komédiákat stb. irt. Többnyire fércelmények e művek, noha egyes vonásaik tehetséges iróra vallanak, akit azonban a gyorsan és felületesen végzett munka elrontottak. Legérdekesebb H. Marianne (18610) c. tragédiája. 41, kedvelt darabját ő maga adta ki (Páris 1624-1628, 6 köt.). Ujabban Stengel (Marburg 1883-84, 5 köt) adta ki őket. V. ö. Ebert, Entwickelungsgeschichte der franz. Tragödie (1856); Haraszti Gyula, Bevezetés a francia tragédia történetéhez (Budapesti Szemle, 1892.).

2. H. Tamás Duffus, angol hisztorikus, szül. Port Royalban (Jamaika) 1804., megh. Londonban 1878 jun. 15. Az állami levéltárban volt alkalmazva, 1861. ugyanott aligazgatóvá nevezték ki s 1870. lovaggá emelték. A tőle kiadott okmánytárak közt nevezetesebbek: Rotuli Litterarum Clausarum 1204-27 (London 1833-44, 2 köt.9; Rotuli Litterarum Patentium 1201-16 (u.o. 1835); Rotuli Normanniae (u.o. 1835); Rotuli de Oblatis et Finibus (u.o. 1835); Modus tenendi Parliamentum (u.o. 1846). Művei. Descriptive catalogue relating to the history of Great Britain and Ireland (u.o. 1871, 3 köt.); Registrum Palatinum Dunelmense 1311-16 (u.o. 1874-78, 4 köt); Life of Lord Longdale (u.o. 1852, 2 köt.); Review of the present state of the Shakespearian controversy (u.o. 1860).

3. H. Gathorne, viscount, angol államférfiu, l. Cranbrook.

Forrás: Pallas Nagylexikon