Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hargita... ----

Magyar Magyar Német Német
Hargita... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hargita

az Erdélyi trachitláncolat legjelentékenyebb tagja. A H. nevet általában használják az egész Erdélyi trachitláncolatra s ez esetben magában foglalja azon egész nagy hegytömeget, mely a Maros folyónak Dny-felé való kanyarodásától kezdve a Maros, majd az Olt mentében ennek a Kászonnal való összefolyásáig huzódik s a Görgényi havasokat (l.o.) a tulajdonképeni H.-t, a Hermányi hegységet (l.o.) s a Bodoki hegységet (l.o.) foglalja magában. Ezen értelemben a H. Erdély legjelentékenyebb hegységeinek egyike s hossza ÉNy-DK-i irányban 136, szélessége átlag 30 km. A H. mint széles, nem igen meredekül emelkedő s 1000-1600 m. magas gát emelkedik a határt szabva a K-re levő magas hegyföld s a Ny-felé terülő alacsonyabb belföld közt, Erdély éghajlatára nézve is nagy jelentősége van. A K-i oldalán eredő Olt és Maros folyók iráyát meghatározzák, kényszerítve amazt D-, ezt É-felé kanyarodni, mignem a trachitgáton áttör. Ny-i oldalán a belföldnek azon nevezetes völygei erednek, melyek egymással majdnem egyközüen Ny-felé vonulnak s Erdély belső medencéjét különösen jellemzik. Szorosabb értelemben csak azon hegységet nevezzük H.-nak, mely a Maros forrásától kezdve D-i irányban a Tolvajoshágóig (975 m.) huzódik s igy mindössze csak 30 km. hosszu s 15 km. széles. E hegylánc kisebbszerü tömeges felföld, melynek oldalait mélyen bevágott völgyek hasogatják, széles derekát pedig kúp- és harangforma hegyek tetőzik. Legmagasabb csúcsai a H. v. Galusatető (1789 m.), Fertőtető (1589 m.) és ostoros (1334 m.). A H. belseje zord és lakatlan, többnyire rengeteg erdőség, alsóbb részét lomboserdők (tölgy, bükk, nyir), magasabb tájait fenyvesek borítják. A H.-t a Tolvajoshágó választja el a Hermányi v. Baróti hegységtől.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is