Hariri

(arab, a. m. selyemkereskedő). Abu Muhammed Kászim ibn Ali, Al-, az arab nyelvtudomány és nyelvművészet leghiresebb mestereinek egyike, szül. Baszrában 1054., megh.u. o. 1121. Neve különösen 50 Makamá-i által vált hiressé, az arab magasabb stil egy különös faja által, melynek számos mértékes költeményekkelátszőtt rímes prózájában a nyelvművészet elmésége jut érvényre. Ezen régibb idők óta művelt stilfajt (l. Makáma) H. emelte a legmagasabb tökéletességre e munkájában, melynek keretét egy szárudsi Abu Zejd nevü szélhámos kalandor viselt dolgai képezik: a hős a legkülönfélébb helyzetekben jelenik meg és leálcázása alkalmával a legszellemesebb ötletekkel vágja ki magát. H. ez elbeszéléseket az arab nyelv gazdag szinonimikája és csakis az arab irás sajátossága mellett lehetséges művészettel, a keleti retorika változatos fogásaival tarkította és a nyelv gazdagságának kincsesházává, az elmés fordulatok dus forrásává tette. Hű fordításuk csaknem lehetetlen, bár Rückert, Die Verwandlungen des Abu Seid von Serung cimü átdolgozásában az eredeti megközelítésére a legnagyobb erőlködést fejtette ki. Az A-XXVI. makámák angol fordítését tárgyi jegyzetekkel Chenery-től (The assemblies of Al-H., London 1867) birjuk. A hátralevő 24 makámáé Dr. Steingasstól van kilátásba helyezve az Oriental Transliteration Fund kiadványai srán. Azarab eredetit legjobban Silvestre de Socy adta ki, rab kommentárral, a költő életrajzát is magában foglaló bevezetéssel (Les séances de H., 2 köt. Páris 1822, második kiadás Reinand és J. Derenbourg-tól 1847-53); keleten is többször adták ki a mű eredetiját (3. köt., Kalkutta 1809-14, Beirut 1872. Bulák 1288 hidsra, Kairo 1299 hidsra) és Serisi kommentárját (2 kötet, 1300 hidsra). H. nyelvtudományi munkákat is irt, melyek közül az egyikben (A buvár gyöngye) a grammatikai purizmus szempontjából rostálja meg a művelt stilusban is elharapódzott hibákat (Durrat al-ghavvász fi auhám al-khavász, akiadta Thorbecke Lipcse 1871); a másikban (Molhat al-i"ráb ou les récréations grammaticales de H., kiadta és franciára ford. L. Pinto 1889) az arab szintaxist verses alakban adja elő saját kommentárja kiséetében. S. de Sacy Anthologie grammaticale arabe (páris 1827-1829) cimü nyelvtudományi kresztomatiájában mindkettőből mutatványt közölt.

Forrás: Pallas Nagylexikon