Harkány

1. kisközség Baranya vármegye siklósi j.-ban,  (1891) 689 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Az itteni kénes hévforrást 1823. gróf Batthyány Antal uradalmának csatornázása alkalmával véletlenül fedezték fel s csakhamar felépült a fürdő, mivel azonban a forrsát a taljavitől elkülöníteni nem lehetett, a tulajdonos 1866. Zsigmondy Vilmossal artézi kutat furatott, mely 37 m. mélységben gazdag vizmedencét fedezett fel. E medence naponként 42000 hl. 62,2 °C hőmérsékletü kénesvizet szolgáltat, melyben Than Károly tanár a szénoxiszulfidot fedezte fel s ez a forrsávizből oly mennyiségben ömlik ki, hogy a felületen meggyujtható.

1887. uj artézi kut furatott. A kutak vizét kitünő sikerrel használják köszvényes, csuzos bántalmak, idült bőrbajok, hurutok és higanykór ellen. A fürdőintézet a felső- és alsó-fürdőkből és a teljes fürdőből áll s 46 fürdőben 67, a közsgében 200 szoba van. A fürdő 55 ha. nagyságu, szép angol parkban fekszik csak 90 m. tengerfeletti magasságban. Tulajdonosa Benyovszky Lajos V. ö. Freund H., H. fürdőhely (Budapest 1871); Kiss József, A Mecsek-Egyesület vezetőkönyve Pécs vrosában és környékén (Pécs 1894).

2. Takta-H., nagyközség Zemplén vármegye szerencsi j.-ban,  (1891) 1448 magyar lakossal: van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára.

Forrás: Pallas Nagylexikon