Harkov

(németesen Charkow), 1. Kormányzóság európai Oroszország D-i részén; a kisorosz v. ukrajnai kormányzóságokhoz tartozik; határai É-on Kurszk és Voronezo kormányzóságok, K-en a doni kozákság videéke, D-en Jekaterinoszlav, Ny-on Poltava; területe 54495 km² (1890) 2390433 lakossal. Talaja É-felé hegyes, kivált a Don és Dnjepr vizválsztójánál. D-felé fokozatosan laposodik, de a D-i határon megint hegyek vannak, melyek a donecki hegycsoportból ágaznak ki. A magassági méretek 136-234 m. közt ingadoznak. Geologiai tekintetben a krétaformációk az uralkodók. Helyenkint vasérc és kőszén található. A felső réteg termékeny fekete föld. Erdőállománya a régihez képest most csekély. Folyóvizei Ny-on a Dnjepr területéhez tartoznak (Szula, Pzjel, Vorszkla), K-en a Donéhoz (az északi Donec, s ennek mellékfolyói, különösen az Oszkol). E folyók egyike sem hajózható. Az éghajlat mérsékelt,de nagyon ingadozó. A hőmérséklet nyárban felmegy +35°-ra, télben leszáll -37,5 °-ra, s az évi középhőmérséklet +6 °C. A lakosság (melynek 87,8 %-a kisorosz) nagyrészt az orosz ortodox egyház hive s egyházilag az 1799. szervezett harkov-ahtrkai eparchiát képezi. A másvallásuak a lakosságnak csak 0,9 %-át képezik, s ezek közt van 3500 katolikus, 2800 protestáns, 6500 zsidó. A nép főfoglalatossága földmivelés és állat-, különösen juhtenyésztés. 1888. a kormányzóságban volt 536 gyár, 18 millió rubelnyi forgalommal. legjelentékenyebbek a gyapju-mosó gyárak, malmok és szeszgyárak. A kereskedelem meglehetős élénk. A kormányzóság vasutai: A Szumy-vasút (Merefa-Vorozsba) 242 km., a kurszk-H., -a zovi vasutból 223 km., a H.-njikolajevitől 68 km., a kurszk - kiejviből 45 km., a kozlov-voronezo-rosztoviból 57 km., összesen 645 km. A H. városában levő egyetemen kivül van (1890) 518 közép- és alsóbb iskola, átlag 50000 tanulóval (ennek ötödrészét leányok képezik). A kormányzóság 11 kerületre oszlik, ezek: Ahtyrka, Bogoduhov, Valki, Volcsomszk, Zmyjev, Izjum, Kupjanszk, Lebedin, Sztrarobjelszk és Szumy. Vannak a kormányzóságban városi romok, kurgánok (l.o.) s egyéb historiai maradványok. A X. sz.-ban a kormányzóság területén kazárok, pecsenyégek, polovcok stb. laktak, a XIII. sz.-ban pedig tatárok özönlötték el. A YVII. sz. elején kozákok vándoroltak be, s a vidék Szlobodszki Ukrajna név alatt volt ismeretes. A kormányzóságot jelenlegi formájában 1835. szervezték.

2. H. kerület a H.-i kormányzóság közepén; a területe: 3306 km²,  344762 lak., (80 % kisorosz), földmiveléssel, állat- és méhtenyésztéssel és 46 gyárral.

3. H. fővárosa a H.-i kormányzóságnak és kerületnek a Hanjkovka, Netecsa és Lopanj folyócskák mellett, vasuti gócponttal, hullámos, helyenkint mocsaras földön. A külvárosok utcái nincsenek kövezve. Különben csinos város, melyet a folyók három részre osztanak. Lakosságavolt. 1856. 30600, 1866. 60798, 1879. 102049, 1888. 188.469. Ezek közt mintegy 60 %, nagyorosz 29 % kisorosz, 5 % zsidó és 2 % német. H.a kormányzóság, az érsekség s a 10. hadtest, 31. gyaloghadosztály és 10. lovasosztály parancsnokságainak székhele, helyőrségét a 121. és 122. gyalogezred, az 1. orenburgi kozákezred és a 61. tartalékos zászlóalj képezik. van benne egy székesegyház, 26 orosz és 1 katolikus, 1 protestáns és 1 zsidó templom. A közmüvelődési intézetek közt első helyen áll a császári egyetem (alapíttatott 1803)., történet-filologiai, fiziko-matematikai, jogi és orvosi karral, botanikus kerttel s (1890) 96 tanárral, 1300 tanulóval és 537213 rubel budget-vel; ezután következnek: 1 technológiai intézet (500 tanulóval), 1 állatgyógyászati intézet, 1 nemes kisasszonyok felsőbb tanintézete (alapíttatott 1818), 3 fiu- és 2 leánygimnázium, 1 fiu és 1 leány-progimnázium, reáliskola, kerületi iskola, papi szeminárium, bábaiskola, két sebészeti iskola (egyik nők számára), sámos elemi és magániskola; van benne továbbá természettudományi, orvosi, agronomiai, történelmi-filologiai társaság, zeneegylet, 2 szinház, 2 napilap és 8 szakközlöny; pénzintézetei: az orosz állambank fiókja, városi bank, H.-i kereskedelmi bank, H.-i részvénybank, a volga-kamai kereskedelmi bank fiókja és három kölcsönös hite-társaság; egyéb intézeteie: egy gyapju kereskedelmi társaság (1838-ból), dohány- és cigaretta-gyár stb. Kereskedelmi tekintetben H. Oroszország egyik legfontosabb helye, mert közvetítő Dél és Észak között. Külföldről hoznak be gépekete, géprészeket, kézműveket, teát, dohányt és bort. Négy országos vására közt legnevezetesebb az ugynevezett krescsenszki, mely dec. 10-től jan. 27-ig tart (ó-naptár) s 34 millió rubel forgalommal jár. A monda szerint H.-ot Hariton és Harjko kozákok alapították, 1556. faerdősítésekkel látták el, később pedig a H.-i és cserkaszki ezredek állomása volt. 1708. a kijevi, 1732. a bjelgorodi kormányzósághoz tartozott, 1765. a szlobodszko-ukrajnai kormányzóság, 1780. a H-i helytartóság, 1796. ujra a szlobodszkoukrajnai kormányzóság s 1835. A H.-i kormányzóság székhelye lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon