Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Harless... ----

Magyar Magyar Német Német
Harless... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Harless

1. Emil, német fiziologus, H. János Keresztély Frigyes unokaöccse, szül. Nöóürnbergben 1820 okt. 22., megh. Münchenben 1862 febr. 16. Orvostant, fizikát, kémiát tanult s 1848. a fiziologia magán-, 1849. rendkivüli, 1857. rendes tanára lett Münchenben. Művei: Lehrbuch der platischen Anatomie (Stuttgart 1856-58, 2. kiadás hartmanntól, u. o. 1876); Muskelirritabilität (München 1851); Molekulärvorgänge in der Nervensubstanz (u.o. 1858-61); Zur inneren Mechanik der Muskelzuckung (u.o. 1863); Populäre Vorlesunngen aus dem Gebiete der Physiologie und Psychologie (Braunschweig 1851).

2. H. Gottlob Adolf, német teologus, szül. Nürnbergben 1806 nov. 21. megh. Münchenben 1879 szept. 5. Az erlangeni egyetemen 1828. bölcsészeti, 1829. teologiai tanári képesítést, a következő évben u. o. gimnáziumi tanári állást nyert, majd 1833. rendkivüli, 1836. rendes teologiai tanár és egyetemi hitszónok lett. Mint képviselő az 1842-43 iki bajor országgyülésen erélyesen küzdött a katonaság számára kiadott és igy a protestáns katonákra is kötelező térdelési rendelet ellen: e miatt a kormánynál kegyvesztett lett s Bayreuthba tétetett át (1845) mint egyháztanácsos, de még ez évben a lipcsei egyetemhez hivatott meg tanárul s egyik főtemplom lelkészéül; majd Drezdába udvari főlelkésszé, a kultuszminisztériumba titkos egyháztanácsosul s az egyházi főtörvényszék helyetes elnökéül nevezték ki. 1852. év végén a bajor kormány hivására Münchenbe ment s ott mint a protestáns főegyháztanács elnöke, a bajor kormány fenhatósága alá tartozó összes lutheránus tartományegyházakra a szigoruan lutheránus felekezeti irányt kierőszakolta. A Sonntagsweihe (2-ik kiad. 1859-60, 4 köt.) c. alatt közzétett egyházi beszédein kivül jelesebb művei: Komentár über d. Brief Pauli an d. Epheser (2-ik kiad. 1878); Theologische Encyclopädie u. Methodologie (1837); Die christlische Ethik (7-ik kiad. 1875); Kirche und Amt nach lutherischer Lehre 81853); Das Verhältniss des Christenthums zur Kultur u. Lebensfragen der Gegenwart (1863); Aus Luthers Lehrweisheit 81867); Geschichtsbilder aus d. lutherischen Kirche Livlands (2-ik kiad. 1860); Jacob Böhme u.die Alchimisten (1870); Bruchstücke aus d. Leben eines süddeutschen Theologen (1873 és 1875).

3. H. János Keresztély Frigyes, német orvos, szül. Erlangenben 1773 junius 11., megh. 1853 márc. 13. Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, ahol 1794. doktorrá avattatott. Ugyanott rendes tanárnak neveztetett ki s mint ilyen az orvosi klinikának aligazgatója is lett. Négy év mulva a bonni egyetemre kapott meghivást, ahol az orvosi tanrendet tervezte és az egyes orvosi intézeteket organizálta. Művei, melyek közül az orovsi és a járványok története a leghiresebbek, a következők. Analecta de dysenteria et imprimis ejus therapia in antiquitatibus (Erlangen 1801); Opera minora academica (Lipcse 1815); Analecta historico-critica stb. (Erlangen 1816); De medicis veteribus Asclepiades dictis (Bonn 1828); Untersuchungen über die Natur, Entstehung und Anstecckung des gelben Fiebers u s w. (Nürnberg 1805); Die indische Cholera nach allen ihren Bezihungen (Braunschweig 1831); Die epidemische Cholera seit ihrem Eintritte in Europa bis auf die neueste Zeit cimü művét hátrahagyott iratai között találták. Különös figyelmet fordított a balneologiára s erről több munkája tanuskodik, igy a Die vorzüglichsten salinischen und eisenhaltigen Quellen im grossherzogthume Niederrhein u. s. w. (Hannover 1826); Das Bad zu Bertrich u. s. w. (Coblenz 1827); Die Sämmtlichen bisher in Gebrauch genommenen Heilquellen und Curbäder des südlichen und mittleren Europas. West-Asiens und Nord- Afrikas, mely műnek azonban csak I. része a: Die Heilquellen und Curbäder Griechenlands u. s. w. (Berlin 1846) jelent meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is