Harmatfű
veritékfű, Drosera L. (növ.), a róla nevezett család
génusza, mintegy 100 faja az egész földön elszórva (hazánkban 2 faj) terem.
Apró, többnyári, többnyire mirigyszőrös növényke. Levele rózsa módjára a tő
körül csoportosodik, a száron elszórva ritkábban van. Virága fehér v. pirosas,
ötszirmu, egyszerü füzérnemü csigafürtöt alkot. A Dr. rotundifolia L.
(napharmat, ros solis) a legismeretesebb (l. a Bogárfogó növények képén),
tőzegmohán gyakori. Levele kerekded, csupa biborpiros mirigyszőr. A szőr
tetején harmatként csillogó gömböcske van, mely ragadós nedvet választ ki. Ha a
bogárka rárepül, odatapad, a levél lassankint összecsukódik és igy marad,
ameddig a bogár él. A mirigyek kiválasztotta pepszintatalmu váladék az állatka
részét feloldja és a növény magába szija. Csak derült időben virágzik.Levele
keserü és csipősizü. A régebbi aqua auri (a. m. arnyaviz) nevü universalis
szer, amelyet édes ize is kitüntetett, leginkább H.-ből készült. Olaszországban
likört csináltak vele, mely aros solis után rosoglio nevet kapott. A mai
rózsaszeszitalt, vagyis rozsólist a rózsa levelével csinálják. A cukrászok
piros és sárga festéket is használják, valamint más H. fajából is készítik. A
D. gigantea Lindl. a hattyu-folyam mellékén nő, piros festéke az ammoniáktól
sárga lesz; gumójával (munuru) a benszülöttek táplálkoznak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|