Háromhajlásu kristályrendszer
A kristálytanban mindazon kristályok összesége, melyek
semely sik irányban sem mutatnak szimmetriát, amiért ujabban szimmetriátlan v.
asszimetrikus kristályrendszernek is szokás nevezni. A H. v. triklin kristályrendszer
arra vonatkozik, hogy a kristályokat három különböző nagyságu, egymást csupa
ferdeszögben metsző, tehát egymáshoz mind a három irányban más-más szögben
hajló tengelyekre is vonatkoztathatjuk. Egyéb nevei: anorthotyp
kristályrendszer, anortikus kristályrendszer, triklinoéderes kristályrendszer.
A tengelyek bármelyike lehet főtengely, a másik két tengely közül a hosszabbat
nagy-átlónak (makrodiagonale), a rövidebbet kis-átlónak (brachidiagonale)
mondjuk. A kristályokon nem lévén szimmetria, a lapok közül csupán azok
egyenlők, melyek egymással egyközösek. A H.-be tartozó kristályokat mindig
csakis lappárok zárják körül, melyek egymástól egészen függetlenül is
jelentkezhetnek kombinációkban, aminthogy a H.-ben kristályosodó ásványok
mindig csakis kombinációkban lehetnek kiképződve. A kristályalakok: 1.
Háromhajlásu piramis, melynek lapjai négyfélék, két-két átellenes (egyközü) lap
egyenlő, tulajdonképen 4 negyed piramis kombinációja.
H.-ben kristályosodnak a plagioklaszföldpátok (albit,
oligoklasz, labradorit, anorthit), az axinit, a sassolit, a rézgálic, a
babingtonit, a kianit (disztén).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|