Háromláb
(tripos), nevezetes istentiszteleti eszköz a régi
görögöknél, mely különösen a delfibeli jóslatoknál játszott nevezetes szerepet.
Erre a H.-ra ült ugyanis a jósnő, midőn a jövőbepillantás fontos feladatára
vállalkozott. A H. eredetileg egyszerübb anyagból készült, de később mindig
nagyobb és nagyobb pompával állították ki. A plateai csata után a hellének a
delfibeli jóslóhely részére egy különösen diszes H.-at készíttettek, melynek
alapját a középtámaszát három egymásba csavarodó ércből önött kigyó képezte, de
maga a Pythia székeül szolgáló H. aranyból volt (Herod. IX, 81). Nagy
Konstantin koráig ez a H. aljával együtt Delfiben volt, de az említett császár
azt más emlékekkel együtt Bizancba vitette és ott a hippodromban állíttatta
fel, ahol a kigyókép mint hátoszlop szolgált és mai napig látható. Jelenleg 51/2
méter magas oszlop, mely alulról szélesedve, utóbb ismét keskenyebb lesz és egy
kőkockán pihen. 29 csavarodást mutat a három kigyótest, melyek körül a 3-13. rá
van vésve mindazon 31 görög néptörzs neve, amelyek Plateánál és Salamisnál a
persák ellen küzdöttek. A H. három sarkát képező kigyófejek még a XVIII. sz. elején
megvoltak, de jelenleg már nincsenek. Fontos lelet az az ezüst H. is, melyet
Magyarországon találtak, és a nemzeti muzeumban őriznek. A H.-at Polgárdiban
találták Fejérmegyében az u. n. Szárazhegyen 1878 máj. 2. és minthogy nemcsak
jelentékeny ezüstértékénél, de kivált szép kivitelénél és figurális
diszítésénél fogva nagyérdekü, ismételten leirták, rajzolták és kommentálták.
V. ö. Pulszky Ferenc és Hampel dr. erre vonatkozó cikkeit (Tud. Akad. Arch.
Közl. XIII., ahol a becses lelet képe is látható).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|