Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Háromszék... ----

Magyar Magyar Német Német
Háromszék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Háromszék

Vármegye hazánk Királyhágón tuli részének DK-i sarkában; határai É-on Udvarhely és Csik, Ny-on Nagy-Küküllő és Brassó vármegyék, D-en és K-en Románia. Területe 3556,29 km2. H. közepét tágas, szép lapály foglalja el, melyet köröskörül jelentékeny hegységek öveznek. A vármegye hegyrendszereinek vázát folyóhálózata adja meg. Dny-i részében, az Olt folyó nagy kanyarulata által körülfogva, a Hermányi- v. Baróti-hegység emelkedik, melynek enyhén emelkedő hátai a Sepsi-Szt-György fölötti Görgőben (1020 m.) kulminálnak.

Az Olt folyó balpartján K-felé, vele párhuzamosan, a magasabb s zordabb Bodoki-hegység (Bodoki-havas 1195 m., Büdöshegy 1174 m.) emelkedik, melynek nevezetessége (ásványos forrásain kivül) a torjai Büdösbarlang (l. o.). A Bodoki-hegységtől K-re a Csiki-hegycsoport végső ágai nyulnak a vármegyébe, melynek Nagy Sándor (1640 m.) és Nemere (1628 m.) nevü csúcsa a vmegye ÉK-i határán emelkedik. E csoportot csak a keskeny ojtozi szoros választja el a vmegye legnagyobb kiterjedésü s legmagasabb, egyuttal legtömegesebb hegycsoportjától, a Berecki-hegységtől (l. o.), mely az ojtozi szorostól a bodzai szorosig szakadatlan, magas tömegben É-ról D-nek csap (Lakóca 1775 m., Feketehalom 1632 m., Csilyános 1605 m., Zernye 1605 m., N.-Bonyó 1540 m.) s DNy-felé is jelentékeny oldalágakat (Papolca-köz 1321 m.) bocsát. A bodzai szoroson tul feltornyosuló Bodzai- v. Csukás-hegység (l. o.) csak É-i végágaival (Csiklom teteje 1190 m., Piliske-tető 1123 m.) hálózza be H. földjének egy részét, amelyek a H. szivét képező lapályt DNy felől bezárják. E magas fekvésü (É-on 600 m., D-en 530-550 m.) lapályt a Csiki-hegycsoportban eredő Feketeügy s sugárszerüleg beléömlő mellékvizeinek térsége alkotja, mely a vmegye legtermékenyebb s sürün népesített része; kiterjedése É-ról D-felé 35 km., KNy-i irányban 15-20 km. Egerpatak és Maksa közt a lapály összeszükül, de odébb Ny-felé ismét kitágul s a Feketeügy és Olt közti folyamközi része a termékeny Szépmező, mely Illyefalván alul Brassó vármegye területére huzódik át. E főlapályokhoz az Olt, Kászon, Osdola, Kovászna, Nagypatak, Dobollo és Nyirpatak mentén keskeny völgylapályok sorakoznak, melyek a községek legnagyobb részét magukba foglalják. Az ekként hegyek által körülzárt s csak DNy-felé szabadon nyiló fenlapályról minden irányban lehetséges a közlekedés azon számos folyó völgyein, melyek részint a szomszédos vármegyékből H. földjére nyilnak, részint innen kifelé vezetnek. É-felé az Olt tág völgye szabad utat nyit a közlekedésnek egyfelől N.-Küküllő és Brassó, másfelől (a tusnádi szorossal) Csik vármegye földjére; ugyaninnen huzódik le a Kászon jól járható völgye, mig az ojtozi és bodzai szoros Romániába teszi lehetővé az átjárást.

E könnyü közlekedés eszerint a folyóvizek kedvezően alakult rendszerének következménye. Legnagyobb folyóvize, az Olt, egyéb mellékvizei közül az Ajta, Barót, Bölön és Vargyas vizét magába fogadó Kormos említhető. A Berecki- és Bodzai-hegységben eredő vizek közül az Ojtoz, Putra, Nagy- és Kis-Baszka (Bisca) és a Bodra Romániába lépnek át s a Szerethbe ömlenek. Nevezetesebb állóvizek a vármegye területén nincsenek.

A növényország termékei bővebben fordulnak elő. Az állattenyésztés meglehetős jelentékeny;

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is