Háromszögelés

(lat. triangulatio), Minden nagyobb területre kiterjedő mérnöki munkának első és legfontosabb mozzanata. Egyes pontoknak egymáshoz viszonyított helyzetét meghatározni a legtökéletesebb módszert a H. adja. Azért nevezzük igy, mert három pontnak egymáshoz viszonyított helyzetét azonnal ismerjük, mihelyt tudjuk, hogy mekkorák a szögei és oldalai annak a háromszögnek, amit a három pont meghatároz. És csakugyan az egész H. nem is áll egyébből, mint ilyen háromszögek oldalhosszának és szögeinek meghatározásából. Akárhány pontot kell is felvenni, azokat, ha csak nem feküsznek egy egyenesben, mindig össze lehet kötni háromszögek bizonyos rendszerével s ha a háromszögek alkotó részeit mind ismerjük, akkor a pontoknak egymáshoz viszonyított helyzete is mind ismerős lesz. Összefüggő háromszögekben minden oldal hosszát ismerni fogjuk, amint a szögeket és egy hosszat ismerünk. Eszerint tehát az oldalak meghatározása egyetlenegy hossznak direkt megmérésére vezetődik vissza s ez az első lépés: az u. n. bázismérés. Erre az egy hosszra azután, mint alapra, bázisra támaszkodik a többi oldal hosszának meghatározása. A második lépés a szögmérés.

Miután szögeket sokkal kisebb hibával tudunk mérni, mint hosszakat, annálfogva igyekezünk mindent lehetőleg szögmérés által meghatározni s ezt éppen a H. utján a lehető legjobban érjük el.

Forrás: Pallas Nagylexikon