Harrison

1. Benjamin, az É.-amerikai Egyesült-Államok elnöke, szül. 1833 aug. 20. Miután jogot tanult Cincinnatiban, ügyvédi irodát nyitott Indianapolisban. 1860. Indianiában a legfőbb törvényszék előadója lett. 1862. az északi seregbe lépett mint önkéntes és a polgárháboruban a tábornoki rangra emelkedett. 1876. Indiana kormányzóságára pályázott, de a demokrata-párt ellenében megbukott. 1878. Hayes elnök őt a Misszisszippi folyambizottságba nevezte. 1881-86-ig szenátor volt. 1888. a köztársasági pártiak elnöknek jelölték. 1888 szept. 11-iki nyilatkozatában a védvám mellett s a vagyontalan európai bevándorlók visszaküldése mellett nyilatkozott, amire nov. 6. 239 szavazattal 162 ellenében elnöknek megválasztották. Ebben az állásban a korrupciónak és a köztársasági párt önző uralmának volt előmozdítója. Blaine-t, a korrupció fejét tette meg államtitkárrá, a demokrata hivatalnokokat pedig, sok ezret, azonnal elbocsátotta és a saját párthiveit nevezte ki azok helyébe. Alatta lépett életbe az uj választási bill, azt ezüst-bill és a Mac Kinley-féle bill, mely a védvámpolitikát inaugurálta. (V. ö. VI. 484.). Szóval, egyike volt a legrosszabb elnököknek. Silány és romlott kormányzásának az lett az eredménye, hogy pártja az 1892. évi választásokban vele együtt teljes vereséget szenvedett. (V. ö. Speeches of B. H. from february 1888 to febr. 1892. Kiadta Hedges, New-York 1892.) H. 1893 okt. a népjog tanára lett a lelandstamfordi egyetemen (Kaliforniában).

2. H. Frigyes, angol politikus és iró, szül. 1831 okt. 18. Tanulmányait Londonban és Oxfordban végezte s 1859. ügyvédi képesítést nyert. Sokat foglalkozott a munkáskérdéssel s ez irányban számos értekezése és önálló műve jelent meg. Kiemelendők: The meaning of history (1862); Questions for a reformed parliament (1867); Order and progress (1875); Martial law in Kabul (1880); Pantheism and cosmic emotion (1881); International policy (2. kiad. 1884., mások közreműködésével készült munka). Angolra fordította Comte Politique positive c. művének II. kötetét The social statics c. alatt (1875).

3. H. János, angol technikus, szül. Foulbyban 1693., megh. Londonban 1776 márc. 24., ács fia volt, ki földméréssel és órák javításával is foglalkozott. Már ifju korában igen pontosan járó órát készített fából, melynek ingája 9, felváltva sárgaréz és vasból levő rudból állott és cikloiszalaku ivek között lengett. Ezen órát H., Huygens munkái ismerete nélkül, készítette. Midőn az angol parlament a hosszuságmeghatározás célszerü módjára nagy dijat tüzött ki, H. e célnak megfelelő, hordozható órák készítésével kezdett foglalkozni. Egy olyanak tervét Halleynak és Grahamnak mutatta meg és utóbbi azt tanácsolta neki, hogy csak kész művével lépjen a nyilvánosság elé. 1735. H. megjelent Londonban a már megvalósított «timekeeper»-ével, miután avval Portsmouthból Lissabonba és onnan visszautazott és miután számításainál mindig ugyanazon hosszkülönbséget kapta. 1758-ig már 4 ilyen órát készített, melyek közül az utolsó oly pontos volt, hogy 4 hónapnyi utazás alatt csak 1 perc és 54¹/₂ másodpercnyi hibát mutatott fel. H. 5000 font sterlinget kapott a kitüzött dijból, 1765. pedig, az órának második megvizsgálása után 10000 font sterlinget, a dijnak felét. A rostélyinga-kompenzációt H. már 1725. Graham előtt alkalmazta. Következő művei vannak: Principles of time-keeper (London 1765) és Description concerning such mechanism as willoafford a nice or true mensuration of time etc. (1775).

4. H. Vilmos Henrik, az É.-amerikai Egyesült Államok elnöke, szül. Virginia államban 1773 febr. 9., megh. 1841 ápr. 4. A Hampden-Sydney kollegiumban tanult s 1792. mint zászlótartó a hadseregbe lépett. 1794. hadnagy, 1797. kapitány lett és az északnyugati terület (Indiana) alkormányzójává neveztetett ki. Mint e tartomány képviselője a kongresszusban keresztülvitte az állami birtokok kis részletekben való eladásáról szóló törvényt, miáltal a Ny-nak gyors felvirágzását hathatósan előmozdította. Mint Indiana kormányzója az indusokkal kötött szerződések utján körülbelül 200000 négysz. km. területet szerzett az államnak s 1811., mint az amerikai csapatok vezére az angolok ellen, nagy katonai tehetséget fejtett ki. Az angol csapatokat több izben megverte, több erődítést elfoglalt, de mivel a washingtoni kormány rendeleteivel nem igen törődött, a fővezérségtől megfosztatott, mire ő 1814. a magánéletbe vonult vissza. 1828. rövid ideig követ volt Columbiában, de ezt az állást is elveszítvén, kénytelen volt mint irnok keresni meg kenyerét Ohióban, mignem 1840. a whig-párt az elnökválasztásnál győzelemre vitte. 1841 márc. 4. foglalta el H. hivatalát, de egy hónappal később meghalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon