Hasbeszélő
(Ventriloquus) az, aki szájának alig észlelhető mozgása
mellett hangokat és szavakat hallat, melyek a hallgatóra oly hatással vannak,
mintha azok más, távolabb eső helyekről erednének. A hasbeszélés egyedül
ügyességen alapuló különös módja a hang elváltoztatásának. Magától értetődő
ennélfogva, hogy a hasbeszélés nem a hasból ered, mint ezt régente hitték. A
hasbeszélés a gégének és az inyvitorlának sajátos mozgásán alapszik, melyeknek
segélyével mély belégzést követő lassu kilégzés alatt a hangnak említett
elváltoztatása létrehozható. A H.-nek rendkivül előnyére van, hogy fülünk igen
könnyen megtéveszthető. Minden egészséges hangu és ép légzési szervekkel biró
egyén képes a hasbeszélést megtanulni és gyakorolni. V. ö. De la Chapelle, La
ventriloque ou l"engrastrimythe; Schulz, Die Kunst des Bauchredens (3. kiad.
1892). stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|